2024. január
Ülésezett a Társadalmi Innovációs Tanács
A 4IM-projekt részeként létrejött szakmai tanácsadó testület január végi ülésének fő témáját a program részeként lebonyolított kutatás eredményei adták. A tapasztalatokat a Miskolci Egyetem képviseletében jelen lévő kutatásvezető ismertette, a szakemberek pedig a gondolatokra reflektáltak.
A Miskolci Egyetem szakemberei Török Zsuzsanna kutatásvezető irányítása mellett 50-50 háztartási szintű és személyes kérdőív segítségével mérték fel a Bábonyibércen és a Tetemváron jellemző – egyebek mellett – demográfiai viszonyokat, az infrastrukturális ellátottságot és a társadalmi hálót.
Az eredmények alapján kidolgoztak egy úgynevezett „jóllét-mutatót” számszerűsíthető adatok mentén: az egészség, a gazdasági tényezők, az oktatás, a társadalmi kapcsolatok, a biztonság és a védelem szubjektív kategóriáin keresztül, egy 200 pontos skálán mutatják meg az adott egyén jóllét-indexét. Ez egy általánosan alkalmazható leíró mutató tud lenni, ami segíthet a 4IM-projekt eredményeit kiterjeszteni a város hasonló paraméterekkel rendelkező területeire.
A kutatásismertetőt követően a Társadalmi Innovációs Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jóllét-mutató hasznos lehet Miskolc város szociális szolgáltatási csomagjainak terjesztésében. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a kutatás bővítése szükséges a további haladáshoz.
Gyakorlati példákon keresztül inspirálták a munkakeresőket
A Társadalmi Innovációs Forrásközpont üzemlátogatást szervezett összesen hét, tetemvári és bábonyibérci hölgy számára. A Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájának két telephelyén jártak a 4IM-projektnek köszönhetően a munkavállalás iránt érdeklődő miskolci lakosok. A program így kívánt gyakorlati jó példát állítani az álláskeresők elé.
A 4IM-projekt egyik alapvető szakmai célja, hogy a foglalkoztatáson keresztül javítsa a program célterületének számító két, fejlesztendő városrészben élő miskolciak életkörülményeit.
Ezt több eszközzel iyekszik elérni a Társadalmi Innovációs Forrásközpont: 2023 szeptembere és decembere között a közösségi coach-ok, illetve a szakmai munkatársak a Bábonyibércen és a Tetemváron dolgozó partnerszervezetekkel együttműködve 49 miskolci lakos munkaerőpiaci (re)integrációját segítették különböző foglalkozásokkal. Egyebek mellett a kor igényeinek megfelelő önéletrajz összeállításával, illetve különböző tréningekkel, amelyek álláskeresési technikák elsajátítását segítik.
A Forrásközpont szakmai stábja fontosnak tartja, hogy az egyéni készségek és képességek fejlesztése mellett gyakorlati jó példákkal is találkozzanak a Bábonyibércen és a Tetemváron élő miskolciak. Ennek szellemében szerveződött a január 26-i látogatás a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete Tű, cérna, szeretet varrodájának két telephelyére.
A varrodai munkafolyamatok megismerésén keresztül munkatapasztalatokat szereztek a munkavállalás iránt érdeklődő nők. Olyannyira, hogy aromapárnát is készítettek, amit aztán szép emlékként haza is vittek magukkal. Egyikük büszkén megjegyezte: „otthon el sem fogják hinni, hogy ezt én készítettem!”.
A Forrásközpont munkatársai olyan sikeresnek ítélték meg a látogatást, hogy már tervezik annak folytatását.
A közösségi coaching módszertanát tanulja Kassa Miskolctól
Online szakmai találkozón indult meg a 4IM-projekt módszertanának, a közösségi coaching miskolci tapasztalatainak átadása a magyar és a szlovák város között. A kassai partnerek kiértékelik az elhangzottakat, a tapasztalatcsere folytatásáról pedig hamarosan egyeztetnek a felek.
A január 16-i volt az első alkalma annak a tudásátadásnak, amely kifejezetten a közösségi coaching módszertanát tette tárgyává. A 4IM-projekt részeként eddig is együttműködött Miskolc és Kassa, most azonban az utóbbi város szociális szervezeteinek vezetői a miskolci tapasztalatok mentén merülhettek el az innovatív módszer megismerésében.
Az online egyeztetés során Márczis Márta, a 4IM-projekt szakmai vezetője prezentálta a közösségi coaching módszertanát, míg a kassai résztvevők bemutatkoztak és saját, releváns projektjeikről számoltak be.
A virtuális találkozó zárásaként a felek megegyeztek, hogy az elkövetkező időszakban a kassaiak megvizsgálják, saját terepeiken hol alkalmazható a közösségi coaching. Ezt követően elképzelhető, hogy képzési alkalmakkal folytatódik a tudásátadás.
Nemzetközi eszmecsere a szegénység elleni küzdelemről
Mindössze kilenc terv nyert el európai támogatást a szociális innováció területén; Közép-Európában egyetlenként az önkormányzati kezdeményezésű “Miskolc legyen mindenkié” mottójú 4IM projekt. A miskolciakhoz hasonló törekvés zajlik Toszkána iparilag érintett részein is, ahol jelentős kihívás a szegénység elleni küzdelem. 2023 november végén három észak-olasz város, Livorno, Capannori és Lucca elöljárói és szakértői ismertették a régió társadalmi problémáit a miskolci és kassai szakemberekkel, megosztva velük tapasztalataikat. A szervezeti és működésbeli hasonlóságok mellett a miskolci gyakorlattól való legfontosabb eltérés a toszkán régió gazdag és régmúltra visszatekintő önkéntes hagyománya, valamint az erre épülő szociális szolgáltatások kapcsolata. Olaszországban az elmúlt tíz év alatt megduplázódott a szegények száma, ami az olasz szociális szakembereket és városvezetőket is arra sarkallja, hogy folyamatosan keressék a szociális fejlesztések megoldási lehetőségeit.
Növekvő olasz szegénység
Az egymást követő gazdasági, COVID- és migrációs válságok eredményeként a szegénység ma már sokkal többeket érint, egyben új jelenségeket hozva bukkant fel az olasz társadalom középosztályában. A szakemberek szerint az országban 2008-2018 között megduplázódott a szegénységség, a mélyszgénységben élő családok számát pedig 2,1 millióra teszik, a hajléktalanok számát 100 ezerre.
"Az elmúlt tíz évben a szociális szükségletek robbanásszerű növekedését tapasztaltuk, mely alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az elmúlt 30 év szociálpolitikai hibáin, ugyanis ezekre a jelenségekre nem voltunk felkészülve" - ismertette a jelenlegi helyzetet Andrea Raspanti, Livorno szociális ügyekért felelős alpolgármestere, hozzátéve: “Az Európai Unió lehetőséget adott nekünk, hogy olyan integrált szociális működést dolgozzunk ki a jelenségekre válaszul, amely a rászoruló egyént állítja a korábbinál integráltabb szakmai munka középpontjába.“
Livorno Miskolccal azonos méretű város, ahol a társadalmi kihívások is hasonlóak. A jelentős ipari múlt eredményezte hagyaték mellett a városba nemrég menekültek is érkeztek, akik túlzsúfolt közintézményekben és a város északi peremén lévő lakásokban élnek, nemcsak a korábbinál nagyobb, hanem összetettebb szociális feladatot is adva az szakembereknek. Erre a helyzetre adott válasz lett az integrált szociális megoldás, mely egyablakos ügyintézési pontként biztosít hozzáférést az elérhető szolgáltatások széles skálájához. Az integrált szociális ügykezelésbe tartozik a jövedelem, a foglalkoztatás, a képzés, a fizikai és mentális egészségügy, a lakhatási és egyéb szociális problémák kapcsán történő önkormányzati segítségnyújtás.
Az önkéntesség kultúrája
A magyar és a kassai tapasztalatoktól eltérő, fontos különbség mindezen kihívások mellett, a Toszkánában különösen gazdag hagyományokkal rendelkező önkéntesség. A város legnagyobb ilyen szervezete, a Firenzében 1244-ben alapított Misericordia (“Könyörületesség”), mely évszázadok óta foglalkozik a legelesettebbekkel, akár betegszállításban is segítve őket. A szervezet országszerte mintegy 670 ezer önkéntessel rendelkezik, ebből Livornóban 200 tevékenykedik aktívan. Az ő munkájukat egészíti ki a Máltai Szeretetszolgálat további mintegy 160 önkéntese, valamint tucatnyi más, kisebb szervezet segítője.
Jóllehet a kassai és a miskolci beszámolók alapján az önkéntesség jelensége mindkét városban tetten érhető, annak mértéke a résztvevők számát illetően jelentősen eltér a toszkán számoktól.
A szociális fejlesztések egyik fontos irányát Livorno alpolgármestere az alábbiakban összegezte: “Az egészségügyi szolgáltatás a társadalom minden tagja által elérhető közszolgáltatás, a szociális szolgáltatás mindeddig viszont csak szűk társadalmi réteg számára volt igénybe vehető. Most ezen szeretnénk változtatni, mert az elmúlt időszakban kiszélesedett a rászorulók köre. Ezért hoztunk létre négy, a foglalkoztatási szolgáltatásokkal is összeköttetésben lévp integrált szolgáltatási központot, mellyel bárki kapcsolatba tud lépni és amely komplex támogatást tud nyújtani számukra.”
Dolgozó szegények és a minimáljövedelem
A rászorulók között nem csupán a 300 ismert livornói hajléktalant tartják számon, hanem azokat is, akiknek ugyan van állásuk és dolgoznak, de bevételeik nem elegendőek az önfenntartásra (angol szóhasználattal: “working poor”). Az integrált szociális támogatások mellett esetükben felmerül a minimáljövedelem intézménye, amely egyedi helyzeten alapulva adható olyan időszakos (jellemzően pár hónapos) jöveledemtámogatás, amely a méltó emberi élethez szükséges kiegészítő összeget nyújtja számukra. Ennek mértéke jelenleg esetenkénti elbírálásra épülve maximum 400-700 euró.
Szociálpszichológusok és közösségi coach-ok munkában
Az integrált szociális projekt műveletei a helyi viszonyokhoz idomulva az egyes városokban kissé eltérően zajlanak. Míg Livornoban egyetlen bázisról működik, addig az 50 ezres lélekszámú vidéki település, Capannori esetében 10 helyi kirendeltség működik.
Matteo Francesconi, Capannori szociális ügyekért felelős alpolgármestere a következőképpen foglalta össze működésüket: "Az önkormányzat az az intézmény, amely a legközelebb áll az emberekhez. Célunk, hogy megállítsuk a lakosság válságok eredményezte elszegényedést. A társadalmi problémák nagy része a munkanélküliségből fakad, az ezzel való küzdelem viszont egyre inkább integrált választ igényel. Minden hónapban összeülünk és minden egyes érintett esetét, egyéni és családi helyzetét megvitatjuk, megvizsgáljuk, hol, miben tudunk segíteni. Ebben a munkában az önkormányzat szakemberei mellett szociális pszichológus és közösségi coach is részt vesz."
Az integrált szociális munkában a capannori-i önkormányzat három osztálya, a szociális szolgáltatások, az egészségügyi és a foglalkoztatási részleg egyesíti kompetenciáit annak érdekében, hogy eredményesek legyenek a rászorulók segítésében.
A munkában hat szociálpszichológus is részt vesz. Ők az ismert pszichológusi szolgáltatásoktól eltérően nem adnak tanácsot, vagy nyújtanak terápiát, hanem a családokkal, gyerekekkel foglalkozva tartanak fenn párbeszédet, mely során konkflikturfeltárásban és -megoldásban segítik őket, mindeközben értékes információkat szolgáltatva az önkormányzati szakértőknek az érintettek felmerülő problémáiról.
Tanulságok
A toszkán társadalmi problémák és az arra adott önkormányzati válaszok valamelyest eltérőek a magyar kihívásoktól és szociális szolgáltatásoktól, mindazonáltal az intézményi keretrendszer működése tanulságos a miskolci és kassai szakemberek számára (akik részletes szakmai tanulságokat is levonnak a tanulmányútról). A toszkán megközelítés ugyanis a hatóságokon belüli, illetve az önkéntesek és a hatóságok közötti csapatmunkán alapul, valamint az egyén szintjén megvalósuló segítségen és a szolgáltatások közötti szoros kapcsolaton. A helyi közintézmények és az önkéntes szervezetek segítői magától értetődően egyeztetnek és cselekednek a közös célok, mindenkit érintő társadalmi problémák megoldása érdekében. Az olasz szegénység elleni törekvések példája pedig rámutat a kommunikáció és az átláthatóság fontosságára, valamint az együttműködési kultúra kiemelt szerepére.