2022. szeptember
Középpontban a közösségek többirányú fejlesztése
Workshoppal kiegészített projektértékelő ülésén tekintette át az elvégzett és elvégzendő feladatokat a 4IM Projekt Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportja Miskolcon.
Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet. A kezdeményezés előrehaladása felett őrködő Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport, melyet májusban alkottak meg a projektben résztvevő helyi partnerek, szeptember 6-án Miskolcon tekintette át az elmúlt hónapok tanulságait.
Elsőként dr. Domschitz Mátyás szervezetfejlesztő együttműködésfejlesztő workshopján a csillag alakú kommunikáció hatékonyságáról adott elő. Példaként egy értekezleten való részvételt hozott fel, amelyeken olyan kérdésekre kell választ adni, mint: „Ahhoz menjek oda beszélgetni, akit a legkevésbé ismerek? Mihez értek? Hogyan tudnánk együttműködni, mit tudnánk közösen tenni? Hogyan lehetne megoldani a problémákat?”
A munkacsoport ülésén ezt követően a projekt partnerei osztották meg tapasztalataikat ötleteiket. Krabák Attila az Észak-Keleti Átjáró Egyesület képviselője, a Miskolcon generációkon át közkedvelt labdás gyerekjáték, a „kama” közösség kovácsoló hasznosságára hatására hívta fel a figyelmet.
Robin Salter, az AEIDL kommunikációs vezetője szintén labdajáték, a foci társadalomszervező erejét emelte ki, amelynek alapértéke a nyitottság, bárkit vár, képes integrálni, aki szeretne játszani. További előnye, hogy ezeket a focis összejöveteleket közösségi platformokon lehet népszerűsíteni mindvégig szem előtt tartva az érzékenyítést. Wágner Tamás, a bábonyibérci projektterület közösségi coach munkatársa jelezte, minél több ötletet próbálnak kívülről bevinni, ki fogják próbálni a közös fociélményeket is.
Elhangzott az is, a projekt megvalósításában kezelni kell a projektterületen élők lakásainak nyilvántartásai ügyeit, fizikai állaguk javítását, és a szemét felhalmozódása elleni fellépést. Utóbbiban a miskolci hulladékkezelő cég szemléletformáló tevékenysége, applikációja hasznos lehet – de mindkét probléma megoldásához koordinátor bevonására lesz szükség
Kotics József, az Episztémé Egyesület képviseletében az érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta képzésekkel, partnerek toborzásával. A kötődés, hovatartozás értékeit megjelenítő identitásteremtést tartja kulcskérdésnek, annak a megélése ugyanis nagyon pozitív hatású lehet, míg, meglátása szerint, a vallás e tekintetben kevésbé tud hatni. Meggyőződése, hogy kis lépésekben kell haladni az embereket bevonásában.
A helyi roma önkormányzat szerint a példamutatás jelenthet nagy segíthet, olyan családokat kell felkarolni, akik inspirálhatja inspirálhatják a projektterületen élőket. Mindezt úgy, hogy folyamatosan kapcsolatot kell tartani az iskolákkal.
Robin Salter inspiratív előadást tartott a helyi fejlesztési kommunikációról: a villanyrendőrök példájától, az egyirányú kommunikációtól indulva, a kétirányú kommunikáción át a kognitív folyamatok megértéséig. Az üzenetek kódolását – dekódolást egy szituáción keresztül mutatta be, amelyben elkerülhetetlenül sokféle értelmezés keletkezik a dekódolók, a külső közönség differenciáltsága miatt. Beszélt a belső kommunikációról is, amelyben a tiszta, egyetértésben megfogalmazott üzeneteket, célokat, koherenciájukat tartja kívánatosnak, a hozzátartozó koherens csapatmunkával. Azt tanácsolta, fel kell térképezni és csoportosítani a kommunikáció célcsoportjait, a létező véleményeket, ötleteket, a projektüzeneteket, célokat, kommunikációs módokat, együttműködő partnereinket. Pozitív tartalmú kulcsszavaink lehetnek a fejlesztési kommunikációban: az „együtt, a közösség, a remény, a jobb, az inklúzió, a fejlődés, a harmónia, a szolidaritás, a boldogság...” A bevonó részvétel motiválni fogja partnereinket, tette hozzá, ha ugyanis felhatalmazást adunk a célcsoportnak a kommunikációra, mi magunk is hatékonyabbak leszünk. A párbeszéd szerepére szintén kulcselemként hivatkozott, ahogyan a problémák, megoldások megfogalmazására is, valamint arra, hogy a célzott csoportokat érdemes engedni, hogy kialakítsák saját kommunikációs ösvényeiket.
Toby Johnson, közösségi vállalkozások gazdaságfejlesztési tanácsadója az Európa-szerte sikeresen működő szociális vállalkozásokról adott elő. Beszélt az alapelveiről, jogi formáiról, a szervezetek számáról, gazdasági súlyáról az EU-ban. Ezek a közösségi vállalkozások többféle forrást képesek összekapcsolni, hatásuk megtöbbszörözi az igénybe vett források mértékét. A gyorsan növekvő szektort alkotó társadalmi vállalkozások három fő típusát említette, a munkahelyi befogadást, a szociális szolgáltatásokat és az etikus kereskedelmet. Magyarországon is fejlődőben van a szektor, bár arányaiban jóval szerényebb mértékben, mint Európában. Összesen 16 ezer ilyen vállalkozást tartottak nyilván 2014-ben 73 ezer fővel, akik 2,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le.
Márczis Márta szakmai projektvezető módszertani előadásában a projekt kísérleti jellegét járta körbe, amelynek részei, keretfeladatai, működési területei menet közben is formálódnak. Saját projektinnováció a Forrásközpont megalapítása, a közösségi coachok közreműködése, a közösségi akciócsoportok létrehozása, a partneri hálózat kiépítése, amely rengeteg erőfeszítéssel jár. A 4IM projekt alapértéke, hogy finanszírozója, az Európai Unió integrált fejlesztéseket szorgalmazó politikáját és gyakorlatát kövesse. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megvalósításban arra törekednek, hogy minél egyszerűbb, átláthatóbb, struktúrát alakítsanak ki, mert annál erősebbek lesznek. Indira Gandhit idézte: „Legyél te a változás, amit látni akarsz!”
Dr. Habil. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a nyáron a két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron elvégzett több száz háztartást elérő felméréseik hátterét és adatait osztotta meg a munkacsoport tagjaival. Részletes beszámolója alább olvasható.
A 4IM projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével. Megvalósítása során új kísérleti szociális modellt vezetnek be, új intézményi struktúrát dolgoznak ki, amely hatékonnyá teszi a projektben érintett különböző állami, magán- és civilpartnerek együttműködését. További cél, hogy felülvizsgálják a szakmapolitikai szabályozásokat, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságát.
Újabb fázisába érkezett a 4IM projekt
A 4IM projekt konzorcium tagjai 2022. szeptember 7-én összegezték a projekt megvalósításában szerzett tapasztalataikat.
Szakács Mónika a miskolci önkormányzat projektmenedzsere a kommunikációban elért pozitív eredményeket emelte ki.
Képes Norbert a Forrásközpont vezetője a projektben résztvevők számára nyújtott szolgáltatások kijelölését, illetve a különböző képzéseket nevezte kiemelt feladatnak.
Az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület arról számolt be, hogy új kolléganő segíti a közösségi akciócsoportok munkáját.
Nagy-Korodi Annamária a HÁRFA Alapítvány projektmenedzsere többek között a kapacitásfejlesztő workshopok és személyzeti képzések megszervezését, az országos disszeminációs tevékenységeket, a kommunikációs munkacsoport működését valamint a projekt vizuális elemeinek a létrehozását emelte ki az elvégzett feladatok közül.
Márczis Márta, a projekt szakmai vezetője ismertette az elérési pontok kialakításában történt módosításokat, illetve jó hírként számolt be arról, hogy szolgáltatás kapcsolati munkatárs is csatlakozik a terepen dolgozó csapathoz.
A projektvezető miskolci önkormányzat humán területekért felelős alpolgármestere Varga Andrea Klára rendkívülinek nevezte a Forrásközpont által elvégzett háttérmunkát és a közösségi coachok tevékenységét. Hozzátette, hogy az önkormányzat mindkét projektterületen közterületi fejlesztéseket tervez. Bábonyibércen közösség teret szeretnének kialakítani, Tetemváron pedig sporteszközök telepítésével szándékoznak hozzájárulni a projekt sikeres megvalósításához.