2023. június

Előtérben az integráció

Németország közepén, Frankfurt am Main agglomerációjában fekszik Offenbach, az ország legsokszínűbb városa. A 4IM projektben részt vevő magyar és szlovák partnerek ellátogattak júniusban a városba, hogy megismerkedhessenek a sikeres integráció néhány tanulságával.

2023 júniusának két forró napján a magyarországi Miskolcról és a szlovákiai Kassáról érkezett látogatók egy csoportja a németországi Frankfurt agglomerációjában fekvő Offenbachban járt. Matthias Schultze-Böing, az EaSI által finanszírozott CRIS projekt vezetője és a MainArbeit városi munkaügyi központ szürke eminenciása fogadta őket.
A kétnapos tanulmányút programja németországi foglalkoztatási és szociális ellátórendszeréről szóló előadásokat, a közeli Nordend városrészben tett sétát, valamint a Caritas, a városi tanács egyik legfontosabb partnerének irodájában tett látogatást tartalmazta.
Az AEIDL által szervezett látogatás lehetővé tette, hogy az egyes országokban a legkiszolgáltatottabb csoportok integrációjával foglalkozó szereplők elgondolkodjanak azon, hogyan lehetne a miskolci és kassai viszonyokhoz igazítani a más európai városokban kialakított jó gyakorlatokat.
Sokszínűség
A 140 000 lakosú (körülbelül Miskolc méretű) Offenbach arról nevezetes, hogy Németországban itt a legmagasabb a migránsok aránya a lakosságon belül - a lakosok 32%-a külföldi születésű, és 70%-uk migrációs háttérrel rendelkezik. A németországi bőripar történelmi központja ma a szállítás, a logisztika és a szolgáltatások ágazatában foglalkoztat sok embert. A 88 000 embert foglalkoztató frankfurti repülőtér 20 km-re van, a művészeteket, formatervezést és zenét felölelő kreatív ipar szintén jelentős munkaadó.
Sokan úgy látják, hogy Offenbach példát mutat a migráns munkaerő sikeres integrálására. Ennek egyik kulcstényezője, hogy lakossága számos országból származik. A törökök alkotják a legnagyobb közösséget, de a városban több mint 150 nemzetiség él, négy közösség - török, román, bolgár és görög - több mint 5000 főt számlál, további három - horvát, olasz és lengyel - pedig több mint 4000 főt. Ez a sokszínűség egy egyszerű tényre mutat rá: az ember nem boldogulhat az anyanyelvén, meg kell tanulnia németül. Ha megvan ez a készség, megnyílik a munkahelyi mobilitás lehetősége.
Természetesen a társadalmi integráció nem csak a munkahely meglététől függ, hanem a jövedelemtől és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől is - az EU aktív befogadási stratégiájának három pillérétől. Bismarck óta a német társadalombiztosítási rendszer két pillérből áll: a biztosítási alapú rendszerből a rendszeres fizetett munkát végzők számára, és a jóléti rendszerből a többiek számára. Ezt a megosztottságot 2005-ben a Hartz IV reformok révén sikerült felszámolni. A két rendszer még mindig létezik, de már szorosan együttműködnek. A Sozialgesetzbuch III (SGB III) a munkanélküliek biztosításával, míg az SGB II a jóléti szolgáltatások elosztásával foglalkozik. Ez az egységes rendszer havi 503 eurós minimális jövedelmet garantál, függetlenül attól, hogy valaki dolgozik vagy sem. Országos szinten a kedvezményezettek mintegy 55%-a migrációs háttérrel rendelkezik.

Az integráció általánossá válik
Ez az integrált megközelítés önkormányzati szinten valósul meg. Nincs külön integrációs politika - ez mindenki ügye. A szervezeti egységek a kapcsolatok bonyolult mátrixa szerint működnek együtt, a négy fő pillér a foglalkoztatás, az oktatás, a városfejlesztés és a társadalmi kohézió. Például:

• a foglalkoztatási osztály foglalkozik a munkahelyekkel, a készségekkel, vállalkozói kompetenciákkal és az iskola és munka közti átmenettel;
• az oktatási osztály szociális munkát végez az iskolákban, és kora gyermekkori nyelvtanulást kínál;
• a városfejlesztési osztály olyan vegyes kialakítású helyeket épít, amelyekkel elkerülhető a szegregáció;
• a társadalmi kohéziós osztály felügyeli a közösségek politikáit és a migránsok civil társadalomban való részvételét.
  Matthias Schulze-Böing szavaival élve ez „a koordináció soha véget nem érő története”.
  Az ügyfelek iránti hozzáállás is integrált: a tanácsadók, hogy segítsenek leválni a segélyekről, intenzíven dolgoznak az egész családdal, elmagyarázzák nekik az eljárásokat, nyomtatványok kitöltésében és problémáik megoldásában is segítenek, emellett elkísérik őket az állásinterjúkra. Alapvető szabály a család mint rendszer kezelése, a családtagok kulturális preferenciáinak elfogadása és a bizalom építése. Érdemes kiemelni, hogy az egész rendszert a MainArbeit - a munkaügyi központ - koordinálja, nem pedig a szociális szolgáltatások osztálya, amely integrált adatbázist épített ki a foglalkoztatási, szociális és ellátási információk összehangolására. A kiválasztott ügyfelek proaktív munkaközvetítési szolgáltatásban részesülnek.

Körzeti irodák
A Nordend-túra a Goetheplatzon található Stadtteilbüro (városrészi iroda) épületében kezdődött, ahol Marcus Schenk koordinátor az általános iskolával szemben lévő multifunkcionális helyiségben elmagyarázta, hogyan működik a körzeti iroda. A Stadtteilbüro mintát kínál a két miskolci városrészben, Bábonyibérc és Tetemvár környékén kialakítandó elérési pontok kialakítására.
Offenbach önkormányzata 2005 óta öt ilyen irodát hozott létre. Ezek mindegyike mintegy 10 000 fős lakosságot szolgál ki, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint a két miskolci városrész lakossága. A bürokratikus megközelítés elkerülése érdekében a helyi szervezetek szerződéses alapon működtetik őket, amelyek magánvállalkozások, nem pedig közösségi egyesületek. Pezseg bennük az élet, számos közösségi tevékenység középpontjában állnak: iskolán kívüli klubok, könyvcserék, amatőr színjátszás, videojátékok, az úttestből kialakított közösségi kertek. Az autók eltávolítása a tájból lassan halad.
Nordend előnye, hogy vegyes városrész, ahol a középmagas lakóépületek között olyan ipari létesítmények találhatók, mint például a Heyne Fabrik, egy régi csavargyár, amely ma már műemlékvédelem alatt áll és felértékelődött, és amelyben többek között a Levi Strauss farmergyártó németországi központja található. A városrész sűrűn beépített, de van egy "tüdeje", az északi szélén folyó Main folyó dokkjai. Itt, az újonnan épült lakótömbök és a megmaradt kikötői daru között van hely a közösségi kerteknek és a napozásnak is.

A sokszínűség rugalmasságot hoz
A Caritas offenbachi kirendeltségén tett látogatás rávilágított arra az irónikus tényre, hogy a megfeszített munkaerőpiac veszélyeztetheti a közösségi kezdeményezéseket. A munkaintegrációs szociális vállalkozás (WISE) CariJob állami támogatásra támaszkodik, hogy 19 munkahelyet biztosítson a "munkaerőpiactól távol álló" emberek számára, akiket régi bútorok összegyűjtésével és elfogadható áron történő értékesítésével foglalkoztatnak. A támogatás nemcsak a béreket, hanem a szakmai vezetők magjának költségeit is fedezi. A gond az, hogy manapság a CariJob nem talál elég rászoruló munkavállalót. Jelenleg a helyeknek csak mintegy 60%-a van betöltve. Ez gyakorlatilag a felére csökkentette a bevételeit, és a túlélése veszélybe került. Az egyik megoldás lehet a bevételi források diverzifikálása, például a hulladékgyűjtő részleg meggyőzése, hogy járuljon hozzá a működési költségekhez. Lehetőség van a bútorjavítás- és felújítás fejlesztésére is, ami a szakképzést is beillesztené a folyamatba. A sokszínűség itt is rugalmasságot hoz.
Az intézmények számítanak
Miközben a látogatók megvitatták a tanultakat, leginkább az ragadta meg őket, hogy Németországban a jóléti szervezetek milyen erős hagyományokkal rendelkeznek, és a nagyfokú bizalom lehetővé teszi a hatékony partneri viszonyokat és a kapcsolatépítést. A bizalom, amelyen a város hálózati stratégiája alapul, évtizedek és évszázadok alatt épült ki. Ehhez képest Magyarországon hiányzik ez az intézményi mélység.
A MainArbeit által felállított változatos menü gazdag tanulási lehetőséget kínált a magyar és szlovák látogatóknak. Ha a Stadtteilbüro modellje a szükséges nagyságrend miatt közvetlenül nem is átvihető, az a mód, ahogyan az önkormányzat az integrációt mint horizontális prioritást kezeli, valamint a belső és külső együttműködésre való törekvése értékes tanulságokkal szolgál.
További olvasnivalók
4IM project: https://en.miskolc.hu/4im
MainArbeit: https://www.mainarbeit-offenbach.de/ 
„Az érkezés városa" Offenbach am Main. Kihívások a városfejlesztési és integrációs politikák számára, Matthias Schulze-Böing: https://www.schulzeboeing.de/fileadmin/user_upload/PDF/Downloads/Migrati...

Toby Johnson, AEIDL

„Példaképek lettetek az elmúlt hónapokban”

Videós projektekkel zárták le a 4IM projekt mentorálási akciótervének első évét a tetemvári projektterület diákjai, akik bábonyibérci diákokkal együtt erdei iskolai kiránduláson is részt vettek.

A tanév végéhez közeledve a 4IM Projekt tetemvári projektterületén élő diákok videós alkotásaikat mutatták be a projekt mentorálási programja első évének zárásaként. A miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola harmadik és ötödik osztályos diákjai, a miskolci Lévay József Református Gimnázium 9. évfolyamos diákjai diákjainak segítő támogatásával igazi alkotó közösségé kovácsolódtak az elmúlt hónapok során.

Elek Ildikó, a harmadikosok osztályfőnöke igazi közösségi élménynek nevezte diákjai alkotását, és a siker láttán arra ösztönözte őket, a következő tanévben újabb projekteket készítsenek, többet is. „Példaképek lettetek az elmúlt napokban” – ezekkel a szavakkal összegezte az ötödikesek videós projektjét Püspöki Péter osztályfőnök. A petőfisek nem csak filmes munkákkal, hanem rajzokkal, az iskolára utaló Petőfi-kvízzel és rajzkiállítással is készültek, amelynek szintén az iskola tornaterme adott helyett. A vendégek között a 4IM Projektben részvevő miskolci önkormányzat, a Forrásközpont, az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület munkatársai és a Lévay József Gimnázium mentordiákjai is ott voltak, akik a közös interaktív csapatjátékban is részt vettek.

A 4IM projekt mentorálási akciótervben megvalósuló programok során a miskolci Lévay József Református Gimnázium 9. évfolyamos diákjai a 4IM projekt tetemvári városrészében élő tanulókkal, a Petőfi Sándor Általános iskola 3. és 5. osztályos növendékeivel alakítottak ki együttműködést, vettek részt közös tevékenységeken. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanulói a 4IM Projekt másik területét érintve, a Bársony János Általános Iskola bábonyibérci diákjait karolták fel.

A tetemvári és bábonyibérci diákok júniusban két erdei iskolai programon is részt vettek. Június első hetén az Északerdő Zrt. Miskolc Csanyiki Erdőház Erdei Iskolájában ismeretterjesztő vetélkedőn mérték össze tudásukat. A hónap cégén az Északerdő Zrt. Varbó-Fónagyságban működő Bagolyvár Erdészeti-Erdei Iskolájában irányított beszélgetésen vettek részt a miskolci önkormányzat és a 4IM projekt képviselőivel, munkatársaival. Az Északerdő munkatársai az ökotudatosság elméleti és gyakorlati jelentőségére, alkalmazására felhívó foglalkozásokat tartottak, majd a diákok vadászkutya bemutatón is részt vehettek.