Ugrás a tartalomra
Prof dr.

Palotás Árpád Bence

Herman Ottó tudományos díj
2025. évi kitüntetett

Miskolcon 1966-ban született. 1991-ben a Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett kitüntetéses kohómérnöki oklevelet, majd 1995-ben a Massachusetts Institute of Technology (Cambridge, MA, USA) intézményben vegyészmérnöki mesterdiplomát. PhD értekezését 1997-ben védte meg a Miskolci Egyetemen. 2018. óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkezik. Kutatóként közel öt évet töltött az Egyesült Államokban; előbb a MIT-en, majd Salt Lake Cityben, az Utahi Egyetemen. Végzése óta jelenlegi munkahelyén, a Miskolci Egyetemen dolgozik. 2002-től 20 évig volt tanszékvezető, illetve intézetigazgató, 2011-óta egyetemi tanár.

Jelentősebb szakmai elismerései: 1991-ben Pro Scientia aranyérmet vett át az MTA elnökétől; 2000-ben megkapta az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának Tudományos díját; 2011-ben a végzős évfolyam Tiszteletbeli Évfolyamtárssá választotta; 2012-ben „Kiváló oktató” és „Kiváló kutató” kitüntetést kapott; 2014-ben az egyetem Szenátusa „Pro Universitate” kitüntetést adományozott számára; 2015-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökségétől Mestertanár Aranyérmet kapott; 2017-ben megkapta a miskolci Herman Ottó Gimnáziumért Díjat;

2018-ban Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.

Közleményeinek száma 283, melyekre összesen 758 független hivatkozást tart nyilván. Vezetői pályafutása során több mint 3 Mrd Ft összegben vezetett és – kollégái segítségével – zárt le sikeres kutatási infrastruktúrafejlesztési projekteket. 2014 óta az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar (korábbi nevén Műszaki Anyagtudományi Kar) dékánja. Kutatási területe a tüzeléstechnika, az energetika és a kapcsolódó területek, különös tekintettel a környezetvédelemre. Aktuális kutatási területe az alternatív energiatárolási megoldások megvalósítása. Munkatársai elsősorban innovatív gondolkodásáról és szokatlan megoldási javaslatairól ismerik. Időnként csoportok zarándokolnak irodájához, mely már-már múzeum jelleget ölt: van itt pl. Pacsirta rádióba épített számítógép, USB billentyűzetként funkcionáló 60 éves írógéppel, vagy mechanikus, automatikus vákuum kávéfőző is. Két doktorandusz diákja átalakított egy közel ötven éves benzinüzemű VW Bogarat elektromos hajtású, teljes funkcionalitású járművé. A Miskolcon azóta is sokak által megcsodált piros Bogár egy borsodi autóversenyen mutatkozott be, majd az autó és két utasa egy feltöltéssel eljutott Budapestig, feladva a leckét kora modern pályatársainak. Nevéhez fűződik az a „szmogkémény” is, mely (talán a konstrukció egyszerűsége okán is) bejárta a médiát, sőt nagyon hasonló elvű kémények azóta meg is épültek Kínában. Papp János főorvossal együtt jelenleg is fejlesztik azt a hajlító berendezést, mellyel gyermekek mellkas implantátumának személyre szabott alakítását végzik, így járulva hozzá a születési rendellenességgel együtt élő fiatalok gyógyításához. Környezetvédelmi kutatásához szorosan kapcsolódik a Miskolc város porszennyezettségét monitorozó szenzor hálózat, melyet 8 éven keresztül, EU finanszírozással valósít meg. Egyetemi oktatóként rendszeresen tart teltházas, látványos fizikai és kémiai bemutatókat közép- és általános iskolások számára országszerte. Hasonló népszerűségnek örvendtek az idősebb korosztály számára megtartott előadásai a Miskolci Egyetem Szépkorúak Akadémiáján, ahol többek között a Rubens‐cső, a lángtornádó, vagy az általa megálmodott robot-vezérlésű lézer-hárfa ismerhető meg. Ezek jó példák arra, hogyan lehet egy jó előadás és gondosan megtervezett eszközei által megszerettetni a fiatalokkal a műszaki és természettudományokat. Tudományos, szakmai tevékenysége nagyon széleskörű, tudományfejlesztő és népszerűsítő tevékenysége példaértékű, ezért méltó a Herman Ottó tudományos díjra.