Mikita Gábor
Miskolcon született, az egri főiskolán szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Tanulmányait követően 1990-ben kezdte színházkutatói tevékenységét, ugyanis a Népművelési Intézetben szerzett színikritikusi oklevelet Nánay István kritikus és Dúró Győző dramaturg tanítványaként. Természetesen munkája kapcsán szülővárosába, Miskolcra tért vissza. Lelkes lokálpatriótaként végzi feladatát szakterületén. Rendszeres publikál országos színházi szakmai lapokban (Ellenfény, Criticai Lapok, Színpad, Színház, Zsöllye), valamint miskolci folyóiratokban, kiadványokban. Színházkritikusa volt az Új Holnap című folyóiratnak, valamint az Észak-Magyarország című napilapnak. 2002-től kezdte meg munkáját a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Színháztörténeti és Színészmúzeumában, amelynek 2003-tól főállású színháztörténész-muzeológusként szakmai vezetője – a múzeum teljeskörű szakmai tevékenységét önállóan ellátva végzi. Vezetése alatt a Színészmúzeum elnyerte a Miskolc legnépszerűbb múzeuma közönségdíjat, a We love Hungary turisztikai brand pedig Miskolc 5 legfontosabb látnivalója közé sorolta, melynek szakmai rangját jelzi a moszkvai színházi múzeummal kialakított szakmai kapcsolat. 2004-2006 között a Miskolci Egyetem történelem-muzeológia szakán diplomázott. Szervezi a gyűjteményi anyag digitalizálását, szakmai adatbázisok kialakítását, webre történő feltöltését. 2009-2010-ben az Alfa program keretében kurátorként teljesen új koncepció szerint újította fel a múzeum állandó kiállítását. Folyamatosan ellátja az időszakos tárlatok kurátori feladatait is – alkalomszerűen a galériában is (Ferenczi-emlékkiállítás, Miskolc város főtere). A moszkvai színházi múzeumban magyar operettörténeti kiállítás kurátora volt 2017-ben. A színészmúzeumi tárlat gondozása mellett a tőle megszokott precizitással és igényességgel vesz részt a közművelődési programok szervezésében. Főszervezője a Múzeumi Menüett, az Emlékpróba, a Múzeumok éjszakája, valamint Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvényeknek. Ezek a programok nagy népszerűségnek örvendnek Miskolcon és ezzel népszerűsítik a színészmúzeumi tárlatokat, valamint a gyűjteményt is. Szervezi, vezeti a múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásait. 2011-ben elvégezte a MOKK „Fogyatékosok a múzeumban” továbbképzését. Azt itt szerzett tudást a hétköznapok során is kamatoztatja, hiszen rendszeresen vezet foglalkozásokat a Martin János Szakiskola sérült, fogyatékos diákjainak. Alapítója az Intro Tehetségpontnak. A Miskolci Galéria, mint Tehetséggondozó bázisintézményi program szervezője volt, melynek során Tehetséggondozó műhelyt, pedagóguskonferenciákat, továbbképzéseket szervezett. Utazó konferenciasorozat munkatársa volt (a Miskolci Galéria, a Színészmúzeum, a Műcsarnok, a Bajor Gizi Színészmúzeum közös rendezvénye). 2012-ben ötletgazdája, szervezője, lebonyolítója volt a magyarországi színházi gyűjtemények, kiállítóhelyek konferenciasorozatának. Részt vesz a város, illetve a Miskolci Nemzeti Színház színházi hagyományokat ápoló programjainak szervezésében, így a 2003-as jubileumi hét lebonyolításában. Szervezője a Herman Ottó Múzeummal közösen szervezett tardi Telepi György emléküléseknek. Önálló kötete a miskolci színjátszásról Páholynyitogató címmel 2013-ban jelent meg. Szerkesztője a Színpad-Kép című szcenikai sorozatnak, a Színházi mesék sorozatnak, a Déryné koffer gardróbja című múzeumpedagógiai kiadványnak, a Szín-JÁTSZÓ-ház – színházi nevelés a miskolci színészmúzeumban című kiadványnak. Egyik szerkesztője és szerzője volt a Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből című jubileumi albumnak. Szerkesztője, szerzője a miskolci Csodamalom Bábszínház jubileumi kiadványainak, illetve műsorfüzeteinek. A Miskolci Galéria múltját, működését bemutató kisfilm forgatókönyvírója, szerkesztője. Nevéhez fűződik a „Thália koszorú” a második miskolci színházépület 150. éves jubileuma kapcsán a miskolci színjátszás, illetve jubileumok történetét összefoglaló kisfilm forgatókönyve. A „Hódolván Tháliának” című 2010-ben megnyílt új állandó kiállítás ismertető kisfilmjének forgatókönyvét is ő írta, de az Emlékpróba-sorozatot is ő szerkesztette, melyben Filip Gabriellával közösen eddig 30 miskolci színházművész portréját készítették el. Művészeti szerkesztője a Spanyolnátha művészeti folyóiratnak, de állandó szerzője az Új Misszió folyóiratnak is, rendszeres előadója a Jedlik Ányos Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak és visszatérő szakmai előadó az MTV színháztörténeti tematikájú műsoraiban, amelyek közül a Magyar Nők sorozat említhető. Művészeti, közművelődési versenyek zsűritagja. Kezdeményezője volt a Jókainé-mellszobor felállításának. Miskolc közösségi életében betöltött szerepet, munkabírása, színháztörténeti kutatásai, valamint példaértékű emberi jelleme, magatartása alapján méltó a Szemere Bertalan közéleti díjra.