1980. május 21. volt a diósgyőri labdarúgás máig utolsó nagy napja, amikor a miskolci csapat Veszprémben 15 ezer néző előtt legyőzte a Vasast a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében – idézi fel retró cikkében az Origo. A DVTK 1977-ben már megnyerte egyszer a kupát, 1979-ben bajnoki bronzérmes volt az NB I-ben. 1980-ban talán egyetlen miskolci drukker sem gondolta, hogy ezzel az MNK-arannyal véget érnek a boldog esztendők: a DVTK az elmúlt 40 évben egyszer sem tudott dobogóra állni az NB I-ben és egyszer sem tudta megnyerni a Magyar Kupát. Pedig azóta kétszer is bejutott a döntőbe ebben a sorozatban.
Egészen különlegesen alakult a labdarúgó Magyar Kupa 1979–1980-as kiírása és az eredmények is. A 32-es főtábla mérkőzéseit (tehát a legjobb 16 közé jutásért zajló találkozókat) 1979. december 22-én rendezték meg. Ebben a körben 10 NB I-es csapat esett ki! Köztük a Ferencváros is, amely 3–3-as döntetlent ért el Gyöngyösön.
Ebben a körben a Ferencváros mellett a következő NB I-es csapatok búcsúztak: MÁV Előre, Bp. Honvéd, Rába ETO, Videoton, Pécs, ZTE, PVSK, DMSVC, MTK-VM.
A nagy csillaghullás közepette a legjobb nyolcra aztán két igazán "nagyhal" maradt a mezőnyben: a DVTK és a Vasas.
A DVTK amúgy a hetvenes évek végének és a nyolcvanas évek elejének meghatározó vidéki csapata volt. Az együttesből sokan ott voltak abban az olimpiai válogatottban, amely az 1980-as moszkvai részvételért csatázott. Az MLSZ a hazai olimpiai selejtezőket a DVTK stadionjában rendezte meg, mert Dr. Lakat Károly szövetségi kapitány a diósgyőri focistákra építette az olimpiai csapatot. A három hazai olimpiai selejtezőn gólt sem kapott a magyar válogatott, a románokat és a csehszlovákokat egyaránt 3–0-ra, a lengyeleket 2–0-ra verte. Igaz, az olimpiára így sem sikerült kijutni. De volt olyan A-válogatott meccs 1979-ben Nyíregyházán a csehszlovákok ellen – amelyen a magyar nemzeti együttesben öt DVTK-játékos szerepelt.
Az Edda együttes mellett (amely szintén miskolci volt) a DVTK focicsapata volt az, amely ebben az időszakban Magyaroszág második legnagyobb városában az ott élő embereknek kapcsolódási pontot, a feltétlen rajongást jelentette. Nem véletlen, hogy ebben a sikerkorszakban többször is 20-25 ezer néző előtt játszotta le bajnoki mérkőzéseit a Diósgyőr.
(Forrás: www.nemzetisport.hu)