Városháza
Önkormányzat

Észak-Keleti Átjáró Egyesület

Szemere Bertalan közéleti díj
2023. évi kitüntetett

Az idén immár 16 éves Észak-Keleti Átjáró Egyesületet talán egyetlen aktív civil életet élő miskolci lokálpatriótának sem kell bemutatni, hiszen szerteágazó munkásságuk eredményeként, a méltán nagy visszhangot kiváltó 2014. évi Europa Nostra-díj és a 2017. évi Országos Városmarketing díj is meghozta nekik az elismerést – előbbit a város 2015-ben „Az Év Civil Szervezete” díj odaítélésével honorálta. Az „Átjárósok” lendülete azonban még csak ezt követően lódult meg, mely számos várostörténeti kiadványban, határokon átnyúló projektben, közösségi rendezvényekben (pl. Koffertúrák) mutatkozott és mutatkozik meg, amelyek nélkül kevesebbet tudnánk szeretett városunk régebbi- és közelmúltjáról, az itt lakókról, kortársainkról, egymásról, szomszédjainkról, rokonainkról, és ezáltal talán önmagunkról is, pl. Privát félmúlt Miskolcon füzetek, Conin, a Sajó-menti vasember, az Avasi Borút Egyesülettel karöltve sikerre vitt Avasi Értéktár kiadványok. Kinek nem égett még bele a retinájába az éppen felszállni igyekvő Avasi Kilátó pólókon-pulóvereken-sapkákon való megjelenítése, amiket oly sokan büszkén és szívesen hordunk. Kertek alatt Fesztivál, Utánam srácok Fesztivál, Kama fesztivál: ezeket a kifejezéseket és eseményeket, már nemcsak a miskolciak ismerik, és lehet, hogy előbb-utóbb Buheráék társbérleti történetei is országos hírre tesznek szert. Felkaroltak olyan, már szabadeséssel a feledés homálya felé zuhanó ügyeket, mint a perecesi bányásztelep vagy éppen az Acélváros legendája mögött húzódó hús-vér történetek. Az Egyesület munkássága – köszönhetően a közösségi média világának is –, ma már mindenki számára elérhető, nyitott könyvvé vált. A Perecesi Tanoda, az egyesület által szervezett vetélkedők, városi túrák és táborok. Ez a széles spektrumú tevékenységi kör egy nagyobb létszámú városi kulturális közintézmény számára sem kis feladatot jelentenének, nemhogy egy civil szervezetnek. Az egyesület tagságának magja már az egyetem elvégzése óta összetartozó és összetartó, mintegy baráti közösséget alkot, ami a mai világban már önmagában példaértékű és megsüvegelendő. Kellőképpen tehetségesek és kellőképpen kalandvágyók ahhoz, hogy tehetségüket akár a fővárosban, akár Európa szerencsésebb felének tartott országaiban próbálják ki, mégis itt maradtak, itt élnek közöttünk. Elkötelezett és következetes, csendes szavú humanisták, akik az épp hatalmon lévő politikai kurzusokra tekintet nélkül teszik a dolgukat. Kutatóként, antropológusként, muzeológusként, építészként, történészként, íróként, akikre már most büszkék lehetünk, akik segítségével újra feltehetjük Miskolcot Magyarország és akár Európa civil térképére. A relatíve ismeretlen, kelet-közép-európai városból egy tettre kész közösség, a szárnybontogatását követő hét év alatt eljutott az Europa Nostra-díj nagyplakettjének elnyeréséig. „Csak” hit kell hozzá, meg rengeteg munka, és az, hogy egy arra elkötelezett önkormányzat hosszú távon „koalícióra lépjen” a civil ügyeket felkaroló lokálpatrióta polgárokkal.