4IM hírek
2022. december
Telt házas Mikulás-ünnep Bábonyibércen
30 bábonyibérci családnál járt a 4IM projekt Mikulása
A Bábonyibérci Önkéntes Közösség (BÖK) újra akcióba lépett! A karácsonyi ünnepkör közeledtével a vársorész gyermekei számára közösségi eseményt szerveztek.
A rendezvény célja a városrészben a szomszédi kapcsolatok megerősítése, a kirekesztettség érzésének csökkentése, az együttműködési készség növelése volt.
Mindezek érdekében adományt gyűjtöttek, önkénteseket kerestek meg, partnerségi kapcsolatokat építettek, a közösségi házat pedig felkészítették az ünneplők fogadására. A rendezvényen a gyermekeknek lehetőségük volt kézműves tárgyakkal készülni a szeretet ünnepére. Az esemény után a BÖK Mikulása személyesen kereste fel a telep gyermekes családjait, ennek köszönhetően 30 család karácsonyát tették szebbé.
December 5-én a vidám, meghitt hangulatú Mikulás-ünnepet a projekt elérési pontjaként működő közösségi házban rendezték, amelyet az akciócsoport tagjai újítottak fel, festettek ki, tették rendbe az ősszel.
Délután 4 órától várták a gyerekeket, akik teljesen megtöltötték a karácsonyi pompába öltöztetett közösségi ház nagy szobáját. A Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem szociológus, szociális munkás, kulturális antropológus hallgatói karácsonyi kézműves foglalkozást tartottak. A gyerekek mindenben részt vettek, az arcfestésben a fiúknál a Pókember-, a lányoknál a pillangóhatás kiváltása volt a legnépszerűbb. A szaloncukrot formáló csillámtetoválást is sokan választották, az asztaloknál pedig sorban készültek a karácsonyi csillagmécsesek. Fél 5 után eljött a pillanat, amikor már nem fért be több ünneplő a helyiségbe.
A foglalkozás az üdítők és édességek fogyasztásával ért véget, majd a 4iM projekt Mikulása kezdte teli puttonyával körbejárni a bábonyibérci családokat, krampusza társaságában – akinek csörgettyűjétől senki sem ijedt meg - harminc családot keresett fel ajándékaival.
2022. november
Cél a hosszú távú megoldások kidolgozása
November 22-én Miskolcon került sor a 4IM projekt negyedéves konzorciumi találkozójára. Varga Andrea, Miskolc város humán területekért felelős alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket, azt hangsúlyozva, számos pozitív kibontakozási lehetőséget tartalmaz a projekt, amelyeket rendszerbe szervezve lehet majd alkalmazni. Hogy a legjobb módszereket megtalálják, folyamatosan választ kell adni a következő kérdésekre. Hogyan gondolkodjanak tovább? Melyik megoldás működik a legcélravezetőbben? Mi az, amin változtatni kell? A válaszok megtalálásához szükség van a konzorciumi partnerek közös munkájára, tapasztalatainak összedolgozására.
Az Abaújrakezdés képviseletében Dernei Balázs a partnerségi kör feltérképezését, az elérési pontok kialakítását, a közösségi coachok segítségével megalakított akciócsoportok, közösségi programok jelentőségét hangsúlyozta. A következő évben érzékelhető segítséget ad a terepen dolgozó két új munkatárs, akik a szolgáltatási csomagok igénybevételében, alkalmazásában is közreműködnek.
Az AEIDL (European Association for Innovation in Local Development) részéről Patricia Martinez sorolta fel az eltelt hónapok eredményeit, a bennük való munkájukat. A szervezet feladatokat végez a tudástár összeállításában, videóinterjúk, filmek készítésében, a szociális befogadásról, közösségi támogatásokról szóló tapasztalataik átadásában, a kommunikációs munka hatékonyságának növelésében, a projektről való nemzetközi tájékoztatásban.
Nagy-Kórodi Annamária a HÁRFA Alapítvány projektmenedzsere arról számolt be, közreműködnek workshopok, kapacitás fejlesztések szervezesében, a fejlesztési kommunikáció kidolgozásban, a kommunikációs munkacsoport munkájában, a partnertérkép kidolgozásában, a projekt értékelésében, disszeminációs anyagok összeállításában, találkozók szervezésében, projektmenedzselésben.
Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron a nyáron végzett háztartásfelmérések elemzésének főbb tapasztalatait ismertette, és felhívta a figyelmet, hogy az eredményeinek összefoglalását hozzáférhetővé teszik a konzorciumi tagok számára.
Képes Norbert, Forrásközpont vezetője a partnerségek kialakítását emelte ki beszámolójában, mert csak ezek révén alakulhatnak ki hosszú távú megoldások. Fontos volt megismerni a helyben élők mindennapjait, a leküzdésre váró akadályokat – ezekre a közösségi beszélgetések világítottak rá. A közösségi akciócsoportoknak a projekt megvalósításának motorjaivá kell válniuk, húzta alá, emellett tovább folytatják a projekt megvalósításába bevonható partnerségi kör bővítését. Elsődleges cél a projektben érintett területen élők esélyeinek fejlesztése a szolgáltatási csomagok alkalmazásával, a projektben résztvevők saját céljainak önsegítő közösségépítésével. A komplex módon kialakított modell minta lesz a leszakadó városrészek felzárkóztatásának elősegítéséhez – tette hozzá.
Holdiné Varga Viktória, a miskolci önkormányzat pénzügyi menedzsere a elmondta, időarányosan történnek a pénzügyi teljesítések a projekt előrehaladása során. A források felhasználása az előírt mértékben és keretek között valósul meg.
Miskolc polgármestere: kiemelten figyelünk a 4IM projekt sikerére
A Városházán fogadta Veres Pál, Miskolc város polgármestere a 4IM projekt bábonyibérci csoportjainak vezetőit november 16-án. Veres Pál elmondta, kiemelt figyelemmel kezeli a projekt fejlődését, ezért is kezdeményezett személyes találkozást.
A bábonyibérci és tetemvári csoport vezetőji röviden ismertették a közösség szervezésnek, aktivizálásának nehézségeit, az elért eredményeket, és azokat a célokat, amelyek elérésében az önkormányzat segíthet. A bábonyibérciek egyértelmű sikerként beszéltek az önkormányzati épület általuk végzett felújításáról, amely immár bábonyibérci közösségi házként fogadja a projektterületen élőket különböző programokra. A házhoz tartozó, gazoktól megtisztított kertben veteményest és komposztálási parcellákat fognak kialakítani.
A polgármester támogatásáról biztosította a résztvevőket, tavasszal Tetemváron és Bábonyibércen helyszíni bejáráson fog tájékozódni a projektnek köszönhetően elért eredmények hatásairól.
Közösségi munkával varázsoltak közösségi házat
A 4IM projekt bábonyibérci akciócsoportja épületfelújítással új otthont teremtett a közösségnek, a kertet megszabadították a gaztól, a környező közterületeket pedig a hulladéktól.
Novembertől felújított épületben folytathatja közösségszervező munkáját a 4IM projekt bábonyibérci akciócsoportja. A közösség „új otthona” az öntevékeny csoport összefogásának, munkájának köszönhetően teremtődött meg. Az akciócsoport tagjai november első napjaiban leglettelte, kívül-belül kifestette az önkormányzat által a projekterület hozzáférési pontjaként rendelkezésre bocsátott házat. Az épületben a nyílásszárók is megújultak, a szobában padokat, asztalokat helyeztek el, a bejáratot napelemes lámpával látták el – mindezek révén teljesen alkalmassá tették közösségi események tartására.
Az otthonteremtés értékét nem csak a felújított épület adja, hanem maga a teljesen alulról jövő önszervező kezdeményezés. Az önkormányzatnak ugyanis nincs lehetősége anyagi támogatást adni, a projektben nincs forrás beruházások elvégzésére. A közösség önként vállalta fel ezt a feladatot, mert fontosnak tartották a csoport működéséhez, aktivitásának fenntartásához. Ezzel valójában közösségi házat hoztak létre egy olyan városrészben, ahol eddig semmilyen kulturális, gyülekezési, közösségi pont nem létezett. A 4IM projektnek köszönhetően került a felszínre a helyi lakosság igénye közösségi tér létrejöttére és működtetésére, amit a Bábonyibérci Önsegítő Közösség önkéntesen vállalt és megvalósított.
Az akciócsoport idén már több közösségi munkát szervezett: lépcsőt javítottak, több alkalommal szemetet szedtek, árkokat takarítottak, közteret virágosítottak. A kerítést és az épület környezetét már nyáron megszabadították a gaztól, szeptemberben pedig összegyűjtötték a közösségi házat övező közterületekről a hulladékot.
A ház saját erőből való felújítása eddigi legnagyobb vállalásuk volt, az újjávarázsolt épület hosszú távon fog helyet biztosítani a 4IM projekt közösségi eseményeinek.
2022. október
Szolgáltatásokkal segítik a 4IM projektben résztvevő családokat
A 4IM Projekt Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportja újabb mérföldkőhöz érve tett tanúbizonyságot arról, hogy újszerűen gondolkodva, a megszokott sémáinkat átlépve, együttműködéssel innovatív szolgáltatásokat lehet nyújtani, amelyek lehetőséget teremtenek az előrelépésre az azzal élők számára
A Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport október 10-én Miskolcon tartott műhelymunkát azzal a céllal, hogy tovább pontosítsák, alakítsák az integrált szolgáltatási csomagokat. A csomagok alulról jövő kezdeményezéseket javaslatokat tartalmaznak, melyeket a bábonyibérci és tetemvári helyi akciócsoportok fogalmaztak meg és a Forrásközpont támogatásával öntötték formába. Ezeket a javaslatokat dolgozza tovább és tölti meg tartalommal a TIÁM.
A szolgáltatási csomagokra bontott akciótervek a következők:
- Foglalkoztatást segítő, munkaerőpiaci akcióterv
- Mentorálási akcióterv
- Hulladékkezelési akcióterv
- Lakhatási akcióterv
- Közösségi akciók és közösségi rendezvények akcióterv
- Szociális Támogatások akcióterv
A tervek szerint, a közeljövőben a hat szolgáltatási csomagból a hulladékkezelési, mentorálási és foglalkoztatási csomag megvalósítása fog elkezdődni.
Simon Gábor, a MIREHU képviseletében elmondta, hogy lomtalanítást bárki kérhet két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron, akinek van hulladékkezelési szerződése. Segítenek a lakóknak a hulladékválogatás elindításában, továbbá vázolta a „Több kuka programot”: 10-10 családot választanak ki, akik csatlakozhatnak ehhez.
A lakhatási csomag részeként felmerült még a közösségi keretek kialakítása, a környezettudatosságra ösztönzés keretében a komposztálási technika elsajátítása és alkalmazása az udvarokon.
A mentorálási program keretében szóba került, hogy az Ámbédkar Iskola 7-8. osztályos diákokat fog bevonni a projektbe Bábonyibércről és Tetemvárról. Az oktatási intézmény a 16-25 évesekre is gondol, második esélyt adva a jelentkezőknek: kollégiumi elhelyezést, nappali szakképzést, esti gimnáziumot fognak számukra biztosítani.
A résztvevők hasznos ötletként értékelték, hogy társasjátékos foglalkozásokat tartsanak a terepen akár középiskolásokkal, egyetemi hallgatókkal. Felmerült, hogy gimnáziumi osztályokat, gimnazistákat kérjenek fel mentorálásra, ehhez az intézményvezetők támogatását kell elérni. A meggyőzésükben az érzékenyítésnek fontos szerepe lesz, ebből az Episztémé Egyesület, a Miskolci Egyetem „KÖSZI” Irodája és a Dialóg Egyesület is ki fogja venni részét.
A foglalkoztatási csomag a Miskolci Paktum Iroda és a Kézfogás Kalaszter, az EAST Job Kft., az Agromag Kft. együttműködésével fog megvalósulni. A programban részvevők eligazodását a munkaerőpiacon kérdőívekkel és mélyinterjúkkal segítik elő annak érdekében, hogy az egyén a számára legmegfelelőbb támogatásban részesüljön. Mindez meg fogja könnyíteni az álláskeresést és elősegíti a munkába állást, ugyanígy a munkahelyek megtartását is.
Elhangzott az is, mennyire fontos a gyerekek intézménybe járásának támogatása, a traumák csökkentése, illetve a szerhasználattal kapcsolatos tájékoztatás, amihez a Laurusz Alapítvány nyújtana tanácsokat a leendő mentoroknak.
A Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport 2023 januárban újabb partneri találkozót fog szervezni, amelyen értékelik az eltelt negyedév eredményeit, és tovább dolgoznak az innovációs csomag többi részén.
2022. szeptember
Középpontban a közösségek többirányú fejlesztése.
Workshoppal kiegészített projektértékelő ülésén tekintette át az elvégzett és elvégzendő feladatokat a 4IM Projekt Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportja Miskolcon.
Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet. A kezdeményezés előrehaladása felett őrködő Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport, melyet májusban alkottak meg a projektben résztvevő helyi partnerek, szeptember 6-án Miskolcon tekintette át az elmúlt hónapok tanulságait.
Elsőként dr. Domschitz Mátyás szervezetfejlesztő együttműködésfejlesztő workshopján a csillag alakú kommunikáció hatékonyságáról adott elő. Példaként egy értekezleten való részvételt hozott fel, amelyeken olyan kérdésekre kell választ adni, mint: „Ahhoz menjek oda beszélgetni, akit a legkevésbé ismerek? Mihez értek? Hogyan tudnánk együttműködni, mit tudnánk közösen tenni? Hogyan lehetne megoldani a problémákat?”
A munkacsoport ülésén ezt követően a projekt partnerei osztották meg tapasztalataikat ötleteiket. Krabák Attila az Észak-Keleti Átjáró Egyesület képviselője, a Miskolcon generációkon át közkedvelt labdás gyerekjáték, a „kama” közösség kovácsoló hasznosságára hatására hívta fel a figyelmet.
Robin Salter, az AEIDL kommunikációs vezetője szintén labdajáték, a foci társadalomszervező erejét emelte ki, amelynek alapértéke a nyitottság, bárkit vár, képes integrálni, aki szeretne játszani. További előnye, hogy ezeket a focis összejöveteleket közösségi platformokon lehet népszerűsíteni mindvégig szem előtt tartva az érzékenyítést. Wágner Tamás, a bábonyibérci projektterület közösségi coach munkatársa jelezte, minél több ötletet próbálnak kívülről bevinni, ki fogják próbálni a közös fociélményeket is.
Elhangzott az is, a projekt megvalósításában kezelni kell a projektterületen élők lakásainak nyilvántartásai ügyeit, fizikai állaguk javítását, és a szemét felhalmozódása elleni fellépést. Utóbbiban a miskolci hulladékkezelő cég szemléletformáló tevékenysége, applikációja hasznos lehet – de mindkét probléma megoldásához koordinátor bevonására lesz szükség
Kotics József, az Episztémé Egyesület képviseletében az érzékenyítés fontosságát hangsúlyozta képzésekkel, partnerek toborzásával. A kötődés, hovatartozás értékeit megjelenítő identitásteremtést tartja kulcskérdésnek, annak a megélése ugyanis nagyon pozitív hatású lehet, míg, meglátása szerint, a vallás e tekintetben kevésbé tud hatni. Meggyőződése, hogy kis lépésekben kell haladni az embereket bevonásában.
A helyi roma önkormányzat szerint a példamutatás jelenthet nagy segíthet, olyan családokat kell felkarolni, akik inspirálhatja inspirálhatják a projektterületen élőket. Mindezt úgy, hogy folyamatosan kapcsolatot kell tartani az iskolákkal.
Robin Salter inspiratív előadást tartott a helyi fejlesztési kommunikációról: a villanyrendőrök példájától, az egyirányú kommunikációtól indulva, a kétirányú kommunikáción át a kognitív folyamatok megértéséig. Az üzenetek kódolását – dekódolást egy szituáción keresztül mutatta be, amelyben elkerülhetetlenül sokféle értelmezés keletkezik a dekódolók, a külső közönség differenciáltsága miatt. Beszélt a belső kommunikációról is, amelyben a tiszta, egyetértésben megfogalmazott üzeneteket, célokat, koherenciájukat tartja kívánatosnak, a hozzátartozó koherens csapatmunkával. Azt tanácsolta, fel kell térképezni és csoportosítani a kommunikáció célcsoportjait, a létező véleményeket, ötleteket, a projektüzeneteket, célokat, kommunikációs módokat, együttműködő partnereinket. Pozitív tartalmú kulcsszavaink lehetnek a fejlesztési kommunikációban: az „együtt, a közösség, a remény, a jobb, az inklúzió, a fejlődés, a harmónia, a szolidaritás, a boldogság...” A bevonó részvétel motiválni fogja partnereinket, tette hozzá, ha ugyanis felhatalmazást adunk a célcsoportnak a kommunikációra, mi magunk is hatékonyabbak leszünk. A párbeszéd szerepére szintén kulcselemként hivatkozott, ahogyan a problémák, megoldások megfogalmazására is, valamint arra, hogy a célzott csoportokat érdemes engedni, hogy kialakítsák saját kommunikációs ösvényeiket.
Toby Johnson, közösségi vállalkozások gazdaságfejlesztési tanácsadója az Európa-szerte sikeresen működő szociális vállalkozásokról adott elő. Beszélt az alapelveiről, jogi formáiról, a szervezetek számáról, gazdasági súlyáról az EU-ban. Ezek a közösségi vállalkozások többféle forrást képesek összekapcsolni, hatásuk megtöbbszörözi az igénybe vett források mértékét. A gyorsan növekvő szektort alkotó társadalmi vállalkozások három fő típusát említette, a munkahelyi befogadást, a szociális szolgáltatásokat és az etikus kereskedelmet. Magyarországon is fejlődőben van a szektor, bár arányaiban jóval szerényebb mértékben, mint Európában. Összesen 16 ezer ilyen vállalkozást tartottak nyilván 2014-ben 73 ezer fővel, akik 2,3 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le.
Márczis Márta szakmai projektvezető módszertani előadásában a projekt kísérleti jellegét járta körbe, amelynek részei, keretfeladatai, működési területei menet közben is formálódnak. Saját projektinnováció a Forrásközpont megalapítása, a közösségi coachok közreműködése, a közösségi akciócsoportok létrehozása, a partneri hálózat kiépítése, amely rengeteg erőfeszítéssel jár. A 4IM projekt alapértéke, hogy finanszírozója, az Európai Unió integrált fejlesztéseket szorgalmazó politikáját és gyakorlatát kövesse. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megvalósításban arra törekednek, hogy minél egyszerűbb, átláthatóbb, struktúrát alakítsanak ki, mert annál erősebbek lesznek. Indira Gandhit idézte: „Legyél te a változás, amit látni akarsz!”
Dr. Habil. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a nyáron a két projektterületen, Bábonyibércen és Tetemváron elvégzett több száz háztartást elérő felméréseik hátterét és adatait osztotta meg a munkacsoport tagjaival. Részletes beszámolója alább olvasható.
A 4IM projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével. Megvalósítása során új kísérleti szociális modellt vezetnek be, új intézményi struktúrát dolgoznak ki, amely hatékonnyá teszi a projektben érintett különböző állami, magán- és civilpartnerek együttműködését. További cél, hogy felülvizsgálják a szakmapolitikai szabályozásokat, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságát.
Újabb fázisába érkezett a 4IM projekt
A 4IM projekt konzorcium tagjai 2022. szeptember 7-én összegezték a projekt megvalósításában szerzett tapasztalataikat.
Szakács Mónika a miskolci önkormányzat projektmenedzsere a kommunikációban elért pozitív eredményeket emelte ki.
Képes Norbert a Forrásközpont vezetője a projektben résztvevők számára nyújtott szolgáltatások kijelölését, illetve a különböző képzéseket nevezte kiemelt feladatnak.
Az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület arról számolt be, hogy új kolléganő segíti a közösségi akciócsoportok munkáját.
Nagy-Korodi Annamária a HÁRFA Alapítvány projektmenedzsere többek között a kapacitásfejlesztő workshopok és személyzeti képzések megszervezését, az országos disszeminációs tevékenységeket, a kommunikációs munkacsoport működését valamint a projekt vizuális elemeinek a létrehozását emelte ki az elvégzett feladatok közül.
Márczis Márta, a projekt szakmai vezetője ismertette az elérési pontok kialakításában történt módosításokat, illetve jó hírként számolt be arról, hogy szolgáltatás kapcsolati munkatárs is csatlakozik a terepen dolgozó csapathoz.
A projektvezető miskolci önkormányzat humán területekért felelős alpolgármestere Varga Andrea Klára rendkívülinek nevezte a Forrásközpont által elvégzett háttérmunkát és a közösségi coachok tevékenységét. Hozzátette, hogy az önkormányzat mindkét projektterületen közterületi fejlesztéseket tervez. Bábonyibércen közösség teret szeretnének kialakítani, Tetemváron pedig sporteszközök telepítésével szándékoznak hozzájárulni a projekt sikeres megvalósításához.
2022. augusztus
Sikeres volt a tetemvári szemétszedési akció: több zsák szemetet gyűjtöttek össze a helyi lakosok.
Tekintélyes mennyiségű hulladéktól szabadították meg környezetüket a Tetemváron élők a 4IM projekt közösségépítő akcióján.
Bár esőre állt az idő, így is eredményesen rendezték meg augusztus 21-én a szemétszedési akciónapot Miskolc Tetemvár városrészében a 4IM Projekt keretében. Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet. A projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével.
A Tetemváron megrendezett akciónapon a borús idő sem szegte a projekt munkatársai és a helyi lakosok kedvét a hulladékmentesítési munkák elvégzésétől. Mivel legtöbben az alsó sorról érkeztek, így erre a területre fókuszálták a szemét összegyűjtését. Bár nem alkottak tömeget, a kis csapat lelkesen, felszerelkezve érkezett, és neki is látott a szemétszedésnek, az árok kitisztításának.
Amíg a felnőttek tevékenykedtek, a gyerekeknek foglalkozásokat tartottak Budai Katalin önkéntes lelkes közreműködésével. Arcot és körmöt festettek, kötetlenül beszélgettek, csoportokat alkotva együtt játszottak, labdáztak. Az alkotó szórakozást segítették a színes ceruzák, filctollak és színezők, valamint egyszerű feladatok megoldása. A kisebb gyerekek nagyon élvezték az elfoglaltságot, szívesen vettek részt rajta, és egymással is ismeretséget köthettek. A délelőtt végére rágcsálni valót, szendvicseket fogyasztottak el együtt a közösség tagjai, hogy meglegyen a kellő energia a munka folytatásához.
A közösséget építő program legfontosabb üzenete a résztvevők és az arról tudomást szerzők számára annak tudatosítása volt, hogy a lakóhely megóvása a helyi közösség érdeke. Ez láthatóan nem jelentett gondot, mindenki, aki érkezett, felelősségteljesen végezte környezete rendbe tételét.
Összességében elmondható, hogy a nap eseménydúsan, sikeresen telt, legalább 20 zsák szemetet sikerült összeszedni, aminek köszönhetően Tetemvár egy részének közterületei megtisztultak. Az akciónap hasznos volt abból a szempontból is, hogy sikerült egy kisebb közösséget összekovácsolni, melyre a jövőben is lehet számítani.
A szemétszedési akciónapot a miskolci Forrásközpont részéről Képes Norbert, Bitó-Balogh Zsanett, Gulyás Anna, Krabák Attila, Csóka Norbert koordinálta. Velük együtt segített a sikeres rendezésben Budai Katalin, Bitó Norbert, Molnár Aranka, Bitó Adrienn és Serbán Zsolt.
2022. július
Nem csak szándék van az összefogásra, aktív közösségek kezdtek tevékenykedni Bábonyibércen és Tetemváron
Megszerveződnek a Bábonyibérc és Tetemvár városrészek azon helyi közösségei, amelyek az EU által finanszírozott, a miskolci nehéz sorsú emberek képzését, munkához jutását ösztönző, szolgáltatásokhoz való hozzáférését segítő program motorjai lesznek. Azonnal munkához is láttak, hogy szebbé, jobbá tegyék lakókörnyezetüket, lépcsőt betonoztak, szemésztszedési napot tartanak. Az aktív közösségek építését közösségi coachok, lakossági összejövetelek és kulturális események is támogatják.
300 fő vehet részt a programban
Miskolc Önkormányzata az Európai Unió finanszírozásával „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért” néven indította el tavasszal a „4IM” projektet.
A projekt alapcélja a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberek segítése különböző helyi és önkormányzati szintű beavatkozásokkal, segítő partnerhálózat kiépítésével. Új kísérleti szociális modellt vezetnek be, és új intézményi struktúrát dolgoznak ki, amely hatékonnyá teszi a projektben érintett különböző állami, magán- és civilpartnerek együttműködését. További cél, hogy felülvizsgálják a szakmapolitikai szabályozásokat, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságát.
A projektet két területen, a miskolci Tetemvár és Bábonyibérc városrészekben valósítják meg 300 fő részvételével. A kezdeményezés elvárt hatása, hogy a nehéz sorban élők jobb hozzáférést kapjanak a különböző szolgáltatásokhoz, a leszakadás csökkenjen, érvényesülhessen a társadalmi mobilitás. Azt szeretnék elérni, hogy az abban résztvevők több mint 80 százaléka legyen foglalkoztatott, képezhető, illetve vegyen részt képzésben vagy más aktivizáló tevékenységben. A 30 hónapos projektnek köszönhetően Miskolcnak hatékonyabb és integráltabb, tudatosan kidolgozott városi szintű szociális-foglalkoztatás szolgáltatási modellje jön létre. Ez igazítható lesz nemcsak Miskolc, hanem más, hasonló kihívásokkal küzdő önkormányzat számára is.
Közösségépítés lelkes helyi csapatokkal
Hogy megismerjék az érintettek körét, első lépésben a helyi lakókból álló közösségekkel szerveztek beszélgetéseket a projekt irányítására létrehozott Forrásközpont közösségi coach munkatársai. (A közösségi coach olyan fejlesztő szakember, aki egyszerre építi és aknázza ki a közösség tagjaiban egyénileg és csoportosan meglévő erőforrásokat. Serkenti, motiválja őket annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen azokat a közösségi célok szolgálatába állítani, úgy, hogy mindeközben konkrét tevékenységek megvalósítására sarkalja a közösség tagjait.)
Bábonyibércen az elmúlt három hónap során lépésről lépésre haladva, sikeresen alakítottak ki kapcsolatokat a területen élőkkel. Sikerült megszervezni azt a helyi aktivizáló csoportot, amelynek tagjaira a jövőben is támaszkodhatnak az ott élők ösztönzésére, mozgósítására a városrész fejlődését szolgáló közös célok megvalósításában. Ez a lelkes csapat ötleteivel, a helyi közöség ismeretével segíti a coachok munkáját, akik ennek megfelelően mérik fel a biztosítható támogatásokat, amelyek révén az ott élők együttműködve aktív közösségként és egyénenként saját magukon is tudnak segíteni életkörülményeik érzékelhető szintű javításán.
Bábonyibércen a feladatok kijelölését követően a 4IM kezdeményezés keretein belül már több akciót hajtottak végre: növényekkel, virágokkal díszítették a közterületeket, július 10-én betonozással tette rendbe a lépcsősort a helyi közösség. Az illegálisan elhelyezett szemét kezelésére is találnak megoldást, szemétgyűjtő szigetet fognak kialakítani, a hulladékoktól megszabadított területeket parkolóként vagy focipályaként fogják hasznosítani.
Tetemváron szintén hónapok óta folyik a projetkbe kerülő közösség építése, júniusban több lakossági összejövetelre került sor. A segítőknek valamennyien pozitívan nyilatkoztak a családias lakóövezetükről, aminek jó az elhelyezkedése, szép a környezete, közel van a városközponthoz, hivatalokhoz, intézményekhez, iskolához, óvodához, és nem utolsó sorban jók a közlekedési kapcsolatai. Saját közösségükről, szomszédsági viszonyaikról is hasonlóan jó a véleményük, mint kijelentették: van összefogási szándék az itt lakókban, hogy jobbra fordítsák saját életük és lakókörnyezetük mindennapjait.
Egyetértettek abban, hogy elsőként a felhalmozott szemét elszállítását fogják megoldani. Ennek érdekében augusztus 21-én a helyi közösség szemétszedési akciónapot tart az egész városrészben két partnerszervezet, a Szebb Miskolcért és a Magyarországi Tisztasági Nagykövet Egyesület bevonásával.
A közbiztonság javítását is szükségesnek érzik, ennek érdekében első lépésként újabb közterületi kamerák kihelyezését kezdeményezték, illetve célul tűzték ki a rendészettel, rendőrséggel jobb együttműködés kialakítását, polgárőrség megszervezését. A lakossági összejöveteleken a csellengő gyerekek felkarolása is szóba került: az itt élők szervezett foglalkozásokat fognak tartani számukra, a kreatív összejövetelek megrendezésébe a helyben élő édesanyák aktív szerepet fognak vállalni.
Színház és koncert a flaszteren
A két projektterületen a fiatalok körében élénk tetszést arattak augusztus első hetén a Bábonyibércre és Tetemvárra látogató Teatrom Fesztivál előadásai, amelyek megrendezéséhez a 4IM projektet megvalósító Forrásközpont nyújtott segítséget. Felléptek a Miskolci Zsonglőr Klub művészei, a „Konzis Hangok” élő koncerteket adott többféle zenei műfajból válogatva. Az Élőkép Színház „Nők Pirosban” színésznői interkatív élményeket adva vonták be a közönséget a játékba az utcán előadott mozgásművészeti produkcióikkal, az „Ábel drámajáték” workshopja szintén sikeresen toborozta a kíváncsiskodók körét.
2022. június
4IM nyitókonferencia
Kassa város, konzorciumi partneként adott otthont 2022.06.01-én, a „4IM Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért és foglalkoztatás-fejlesztésért Miskolcon” projekt nyitó konferenciájának.
Az esemény célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a projektben résztvevő érdekelt feleknek, a partnerek képviselőinek és a projektgazdáknak. Ezen túlmenően az érintett szakpolitikai egységekben dolgozók, a politikai döntéshozók tájékoztatást kaptak a projekt célkitűzéseiről, a tervezett tevékenységekről, az együttműködő szervezetek köréről és a hozzájárulási lehetőségekről. A nyitókonferencia kiemelt célja volt, hogy az Európai Unió által támogatott kezdeményezés széles körű nyilvánosságot kapjon.
Népes delegáció érkezett Miskolcról az eseményre, számos érdeklődő szakemberrel, akiket Igor Rolny, a kassai önkormányzat kríziskezelési központjának vezetője köszöntött. A projektet megvalósító konzorcium vezetőjeként, Varga Andrea, Miskolc város alpolgármestere bevezetőjében kiemelete: a leszakadó városrészek problémájának kezelése stratégiai ívű beavatkozás-sorozatot igényel. Ennek egyik eleme a jelenleg futó projekt, amely a hosszú távú folyamat egyik mérföldköve. Kísérleti jellegéből adódóan új módszerek és eszközök kipróbálására nyújt lehetőséget. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Monika Chaba, az Európai Bizottság szociálpolitikusának előadása, ami a minimum jövedelem bevezetésével kapcsolatos tevékenységeket tekintette át az Európai Unió területén.
Osgyáni Gábor, a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány munkatársa, a 4IM szakmai koordinátora részletesen ismertette a projekt előzményeit, szakmai tartalmát, elvárt indikátorait. Miskolc 16 leszakadó városrészében 10 000 ember él. A projekt két mintaterületen, a Tetemvár és a Bábonyibérc városrészen 300 főt von be közösségi coaching folyamat segítségével, a cél az, hogy életminőségük a projekt végére mérhetően javuljon. Ezzel együtt a szociális ellátás rendszere és városi szintű szolgáltatások struktúráját is felülvizsgálják, amelyek a bevont leszakadó városrészekben, a helyi háztartások igényei és szükségletei szerint alakítanak át.
A valós szükségleteket egy háztartás szintű felmérés tárja fel, melynek elméleti és módszertani kérdéseit Dr. habil. Szabó-Tóth Kinga, a szintén konzorciumi partner Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének intézetigazgató docense ismertette. A felmérésre 2022 nyarán kerül sor.
A projekt megvalósításához létrejött Miskolcon a Társadalmi Innovációs Állandó Munkabizottság, melyben minden érintett önkormányzati intézmény, több NGO és kormányzati szervezet képviselője mellett az érintett leszakadó városrészek delegáltjai is helyet kapnak. A testület munkaszervezete az újonnan alapított Társadalmi Innovációs Forrásközpont, melynek céljait és működését a Forrásközpont vezetője, Képes Norbert ismertette. A szervezet híd szerepet tölt be a városi döntéshozók és a leszakadó városrészek lakosaiból alakult helyi akciócsoportok között, segítve a helyiek alulról jövő kezdeményezéseinek megvalósítását.
A projektben létrehozott társadalmi innovációk a tervek szerint kiterjeszthetők lesznek Miskolc más leszakadó városrészeire is, illetve Kassa városára is. Kassa leszakadó városrészinek problémája hosszú évtizedekre nyúlik vissza, a problémakezelés eddigi tapasztalatait mutatta be Igor Rolny, krízisközpont vezető prezentációja.
A konferencia résztvevői bepillantást végül kaphattak az Európai Unió által támogatott társprojektekbe, amelyekről az AEIDL képviseletében Ms Armelle Ledan, európai szociális innovációs szakértő beszélt.
A résztvevők a szociális bérlakásokat létrehozó kassai innovációs projektet nem csak az előadóterem falai között, hanem a délutáni helyszíni bejáráson is megismerhették.
2022. május
4IM Projekt - II. konzorciumi találkozó, Miskolc
Május 25-én a 4IM Projekt konzorciumi tagjai második személyes találkozójukat tartották. Délelőtt a HÁRFA Alapítvány által szervezett kapacitás fejlesztő tréningét tartották meg. A workshop első felében egy rövid bevezető után páros feladatokat végeztek, melyek segítségével a projekt résztvevői jobban megismerhették egymást. Ötpercenként váltakozva kellett a pároknak mesélnie egymásnak olyan dolgokról, amelyekért hálásak az életben, azonban nem volt szabad kérdezni, vagy reagálni a másik félnek.
Varga Andrea, Miskolc humán területekért felelős alpolgármestere, szakmai vezető projekt indulását értékelő szavai után a konzorciumi tagok első negyedéves beszámolói következtek.
Képes Norbert, a Forrásközpont vezetője, Dernei Balázs, az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület vezetője az eddig elvégzett munkájukról számoltak be. A Hárfa Alapítvány részéről Nagy-Kórodi Annamária projektmenedzser ismertette a projektben való tevékenységüket, illetve a partnerek betekintést kaptak projekt belső kommunikációs folyamatainak, felületeinek szervezésébe.
A projektbe vonandó érintettek kérdőíves kutatásának módszertani kérdéseiről Dr. Hab. Szabó-Tóth Kinga beszélt. Osgyáni Gábor a Hárfa Alapítvány szakmai koordinátora a projekt monitoring kérdőívének céljait és használatát ismertette. Végezetül Márczis Márta értékelte az első negyedév eredményeit, kijelölve a következő hónapok munkáját, megjelölve azok elvárt eredményeit.
A 4IM projekt partnereinek első személyes találkozója
2022. május 24-én Varga Andrea, a projektvezető Miskolc város humán területekkel foglalkozó alpolgármestere köszöntőjét követően a 4IM projekt tartalmát Márczis Márta projektvezető, illetve a projekt operatív irányítását végző Társadalmi Innovációs Forrásközpont vezetője, Képes Norbert ismertette.
A projektvezető azt emelte ki, hogy a projekt egyik alapcélja a szakmapolitikai szabályozások, a különböző önkormányzati támogatások hatékonyságának felülvizsgálata A projekt azt szeretné elérni, hogy az abban résztvevők több mint 80 százaléka legyen foglalkoztatott, képezhető, vegyen részt képzésben vagy más aktivizáló tevékenységben. Ezt legalább 300 fő részvételével szükséges kipróbálni a két célterületen.
Cél még a Társadalmi Innovációs Forrásközpont, mint háttérintézmény működtetése, melynek leginkább koordináló és menedzsment feladatai, integratív, változást előmozdító szerepei vannak. Kulcsszerepet játszik a modellben, nem csak a szolgáltatások integrált jellegének a biztosításában, hanem az ezzel járó tevékenységek operatív fenntartásában, irányításában. Két miskolci városrészben, Bábonyibércen és Tetemváron állandó személyzettel rendelkező helyi szolgáltatópontokat alakítanak ki, amelyek a célcsoporttal való direkt kapcsolattartást biztosítják. Ezek keretében kezdték meg működésüket a közösségi coachok, hogy a helyi közösség körében elősegítsék a közösségi akciócsoportok kialakítását. A modell alulról építkezve segít azonosítani az egyes háztartások helyzetét, majd a célzott támogatási csomagok felajánlásán túl azt célozza, hogy a változás a közösségen belülről induljon el.
Dr. Habil. Szabó-Tóth Kinga a Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője a projekt és a kutatás módszertanát mutatta be, valamint a kérdőíves kutatások összetételéről tartott előadást. Szó esett az integráció nehézségeiről, a szegregátumok funkcióiról, a megszüntetésükkel kapcsolatos kísérletekről. A két projektterület felmérését egy hónap alatt tervezik teljesíteni, ehhez egyetemistákat, illetve gyakornokokat vonnak be, összesen 9-10 fő áll majd rendelkezésükre.
A partnertalálkozón került sor a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport (TIÁM) első megbeszélésére. A TIÁM tagjai kormányzati intézmények, a helyi önkormányzat érintett szervezetei, a helyi hátrányos helyzetű közösséget támogató civil szerveztek, oktatási intézmények, valamint a közösségi akciócsoport tagjai. A Munkacsoport felelőssége alá esik a városi szintű szolgáltatási rendszer átalakítása, továbbá javaslattételi joggal rendelkezik a város közgyűlésé számára döntéseket kezdeményezni. A városi szintű elmozdulást az is segíti, hogy a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportnak tagjai a közösségi akciócsoportok képviselői is.
A partnerek tájékoztatást is kaptak, majd kerekasztalbeszélgetéssel zárták az első tanácskozási napot.