Szent István emlékezete Miskolcon – utcák, templomok, szobrok

Szent István emlékezete Miskolcon – utcák, templomok, szobrok

2022. június 17.

A tavalyi Szent István-konferencián mint főépítész szóltam hozzá az akadémiai székházban. A meghívás, miután nem vagyok kutató vagy tudós, nyilvánvalóan a titulusomnak szólt, s nagyon helyes, ha a főépítész hozzáteszi, amit a saját szakterületén ezzel kapcsolatosan elmondhat. Nagy áhítattal és elfogódottsággal szólaltam föl a tudomány szentélyében, és elnézést is kértem, hogy csak keveset tudok hozzátenni a konferencia érdemi munkájához. Egyes előadások, így az enyém is, megjelentek nyomtatásban is, ennek online változata teljes egészében letölthető itt:

http://keresztenyszemle.hu/wp-content/uploads/2021/01/Szemle-2020_2_sz%C3%A1m_web.pdf

Megtiszteltetés, hogy a tudomány székházában tartott Stephanus noster című konferencián szólalhatok föl, miután nem vagyok a téma kutatója. Városi főépítészként viszont azzal az adalékkal tudom kiegészíteni a konferencián elhangzó tudományos előadásokat, hogy Miskolc városképében hogyan jelenik meg államalapító királyunk s a hozzá kapcsolódó további szentek és szent királyaink emlékezete. Előrebocsátom, hogy Miskolc mai teljes közigazgatási területét vizsgálom az egykor önálló, ma már Miskolchoz tartozó településekkel együtt.


Miskolc 1909-ben elnyert címere
a Városháza épületén (saját fotó)

Szent István különösebben nem kötődik a városhoz, nincs történeti forrásunk, hogy itt járt volna, épületet Szunyogh László emelt volna, adományt tett volna. Két kiemelkedő tényezője azonban mégis van az ő miskolci tiszteletének: a város első plébániatemplomát már a XIII. században I. Szent István király tiszteletére emelték. A templom ugyan később reformátussá lett, de többszörös átépítés után a mai napig áll a város felett az Avas hegy északi oldalában. Méretei ma is tekintélyesek, de ha a középkori földszintes épületekből álló települést képzeljük köré, akkor még uralkodóbb lehetett a megjelenése. A másik tényező, amely a Szentkirályt Miskolchoz köti: a város címerében fő helyen Szent István király szerepel. A város első fennmaradt címere egy 1389. július 7-ei oklevélen látható. Felirata nem olvasható, figurája Anjou-liliomos királyfej. Vitatott, hogy Szent Istvánt vagy Nagy Lajost ábrázolja. Előbbi mellett a plébániatemplom titulusa, utóbbi mellett pedig az szól, hogy pár évvel korábban (1365) I. Lajos király lett Miskolc birtokosa, és a korábbi falut királyi birtokként általában már mezővárosnak mondták. Igaz, hogy a pecsét használatának idején már Nagy Lajos hét éve halott volt, de a pecsét használata tovább élhetett. 1633–1687 között viszont már egyértelműen Szent István király szerepel a város címerében, kezében jogarral és országalmával. 1687-től a helyére hajdú kerül búzakalásszal és szőlőfürttel.

1909-ben Miskolc törvényhatósági jogot kapott, s az új városi címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Az álló, csücskös talpú pajzs vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíbor ruhában, aranyképekkel hímzett koronázó palástban, fején a Szent Korona. Az 1965-ben használatba került szocialista címerben Nagy Lajos király szerepel. 1990-ben, a rendszerváltás után, az 1909. évi címert állították vissza. Miután ez a város hivatalos címere, így középületeinken több helyen látható. Leglátványosabb talán az Avas Szálló belső udvari homlokzatán az oromzaton található nagy méretű műkő-címer.

Szent István király kultusza a történelem folyamán többször fölerősödött, s ezek a hullámok Miskolcot is elérték. Először Szent László idején, amikor az államalapító királyt szentté avatták. Ennek is köszönhető talán a miskolci plébániatemplom már említett titulusa. Az ellenreformáció idején a magyar szentek kultuszának felerősítése szolgálta a rekatolizáció céljait. Ebből az időszakból már találunk máig fennálló szobrokat, ábrázolásokat Miskolcon is, elsősorban a templomok szakrális berendezésében. Így az akkor épült Minorita Nagyboldogasszony-templom 18. századi Páduai Szent Antal oltárán is megjelenik Szent István, Szent Imre és Szent László szobra. István király kultusza új lendületet kapott Trianon után, különösen halála 900. évfordulója évében, 1938-ban.


Miskolc címere az Avas Szálló udvari homlokzatán (saját fotó)

Mint már jeleztem, az avasi templomot leszámítva, Istvánhoz köthető épületek nem voltak Miskolcon a XIX. század vége előtt. Az első jelek az utca elnevezésekben jelentek meg. A XIX. század végéig feltehetően a hagyományosan rögzült, azaz nem tudatosan adott elnevezések éltek. Domby István 1817. évi térképén szerepel a város első ismert összesített utcajegyzéke, az utcanevek között ekkor csak Szent György nevével találkozunk a szentek vagy királyok közül. A kiegyezés után kezdődött igazán az utcák tudatos elnevezése történelmi személyekről, elsősorban a reformkor nagyjairól. Adler Károly 1895-ös szabályozási tervén még nem találkozunk első uralkodónk nevét viselő közterülettel, de Deutsch Ármin térképén (1900) már szerepel a Szent István, a Mátyás király és az Attila utca. A szentek közül Anna jelenik meg, mint utcanév. Az akkori Szent István utca a mai Nagyváthy János utcával azonos, az utóbbi elnevezést a szocializmus idején kapta. Ez a 19. és 20. század fordulóján egy frissen kialakult út volt, amely gázlókkal, hidakkal vezetett át a Szinva-ágakon. Érdekesség, hogy a Szent György utcából a szocialista időszakban László Jenő utca lett, majd a rendszerváltás után, mivel a Szent György név már foglalt volt, Szent Lászlóra nevezték át, kvázi a szocialista elnevezés lett az új utcanév alapja. A rendszerváltás után a Hoffman Ottó utcából lett Szent István utca, a hozzá kapcsolódó tér pedig a Szent István tér nevet kapta. Mivel a Hoffman Ottó utca eredetileg a II. világháború előtt alakult ki, ezért korábbi elnevezése nem volt. A millecentenárium évében Miskolc szobrot állított Szent István királynak a város főterének számító addigi Dísz téren és ekkor a két tér nevet cserélt. Az Újdiósgyőri templom körüli hangulatos tér is a rendszerváltás után kapta az ott álló templomról a Szent Imre tér elnevezést.

A közterületek elnevezésén túl templomok titulusai őrzik szent királyok nevét. A vasgyári kolónián 1905–1908 között épült új római katolikus templom, neoromán-neogót stílusban. Tervezői Murányi Lajos, Szvetlik Mátyás és Pfeifer József. A templom titulusa Szent István király, ennek megfelelően az oltár fő helyén is a Szentkirály szobra található, két templom oldalán Szent László király és Szent Lajos király ábrázolásával, de mellékalakként Szent Gellért püspök is megjelenik, akinek a városban másutt szobrát, vagy róla elnevezett közterületet nem találunk.


A vasgyári Szent István király plébániatemplom, illetve a Vasútvidéki Szent István-templom a Selyemréten (saját fotó)

A selyemréti Vasútvidéki templomot a Szent István emlékévre (1938) tervezték átadni, éppen ezért nem meglepő, hogy az államalapító királyról nevezték el. Végül csak 1943-ra épült meg, először torony nélkül, tervezője Hevesy Sándor egri építész, aki akkori modern templomot tervezett. 1980-ban Horváth István jelentős miskolci építész és felesége, H. Boros Mária tervei alapján készült új tető a toronyra. Érdekessége, hogy a sisak a Szent Koronát idézi, még modernebb formálással. 1981-ben Szent Istvánról elnevezett harangot is kapott a torony. Külön érdekessége a templomnak Kontuly Béla egész szentélyt beborító, 1955-ben készült freskója, amely magyar szenteket és történelmi hősöket ábrázol, többek között Szent Margitot és Erzsébetet, Hunyadi Jánost, II. Rákóczi Ferencet, Pázmány Pétert és természetesen Szent István királyt. A freskó nagyszerűsége, hogy emberi magasságban ábrázolja az alakokat és ezáltal szinte egy közösséggé teszi őket a templom híveinek közösségével. A templom melletti közösségi ház szintén Szent István nevét viseli. Szent István király és a Szentkirályok kultuszához kapcsolódik Szent Imre herceg tisztelete is. A már korábban említett Szent Imre-templom, Új-Diósgyőr tervezett kialakított központjában épült 1930– 1931 között Imre herceg halálának 900. évfordulójára, tervezője Metényi Tibor. A szentély eredeti ólomüveg ablakai Szent Istvánt és Lászlót ábrázolják. A közelében álló, jelenleg katolikus általános iskola 2000-ben vette fel Szent Imre nevét.

Az utcák és épületek mellett szobrok, képek is őrzik Szent István emlékét. Diósgyőr területén, rendházuk mellett a pálosok már a XVIII. században (1739) állítottak Mária-szobrot, amely Szent István és Szent László királyokat is megjeleníti, a szoborcsoport jelenleg a diósgyőri plébániatemplom mellett áll.


A Magyarok Nagyasszonya szobor, fején a Szent Koronával a miskolci Erdőigazgatóság épületén (saját fotó)

A Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) kultusza szintén kötődik Szent Istvánhoz, Hartvik püspök XII. század elejéről való legendája említi, hogy 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének (Nagyboldogasszony) napján az államalapító király Máriának ajánlotta országát. Ez a kultusz az ellenreformáció idején is, illetve Trianon után is nagy hangsúlyt kapott. Bethlen Gyula és Gabay Sándor szobra a két világháború között épült Erdőigazgatóság szepességi pártázatos neoreneszánsz stílusú épületének sarkán került felállításra. Itt Mária feje fölött a 12 csillagú korona helyett a Szent Korona látható, lábánál a trianoni szenvedésre utalóan tövisbokorral átfont országcímer.

A jelenleg látható szobor másolat, a rendszerváltás után került visszaállításra, Kovács István és felesége alkotása.

Az 1938-as Szent István emlékévben a felsőhámori templom épülete előtt felállításra került Borsodi Bindász Dezső Szent István-szobra. Ekkor a Szent Flóriánról nevezett templom titulusa kiegészült a Magyarok Nagyasszonya címmel is. A Millecentenárium évében, 2000. december hó 27-én felállításra került Miskolc főterén Szent István szobra, amely talán a legjelentősebb Szent István-ábrázolás városunkban. Jószay Zsolt szobra a koronán lévő ábrázolásokra emlékeztetően a napból kilépő, az új keresztény korba átlépő királyt ábrázolja. A szobor talapzataként Rudolf Mihály építész által tervezett nagyméretű, 24 m átmérőjű koronázási domb készült. A Minorita templom millecentenáriumra készült, Tóth Sándor szobrászművész alkotásában megvalósult, közterületről látható kapuján szintén megjelenik István király. A Mindszenti templom barokk homlokzatán Szent István és Szent László szobrait is láthatjuk. Bükkszentlászló kápolnája előtt 2012-ben a település megalapításának 300. évfordulóján állították fel a névadó király bronz szobrát, Márkus Péter alkotását. Fehérkőlápán bükki karsztforrás is viseli Szent István nevét.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Szent Istvánhoz nincsen speciális kötődése Miskolcnak és a vele társult településeknek, kivéve a miskolci középkori plébániatemplom titulusát. Az országban általánosan megerősödő Szent István-kultuszok idején (Szent László, ellenreformáció, Trianon és Szent István emlékév) azonban Miskolcon is megjelentek a kultuszt szolgáló elemek: templomok, szobrok, közterület-elnevezések, amelyek máig őrzik államalapító királyunk emlékét.

(Miskolci Keresztény Szemle, 62. (XVI/2.) szám, 2020)


A Szent István tér, ahogy a Városháza főépítészi irodájának ablakából látszik (saját fotó)

Szunyogh László városi főépítész