Avasi református temető

A templomot és a harangtornyot körülölelő, a Szinva áradásaitól védett területre feltételezhetően már a magyar népesség megtelepedése óta temetkeztek, így ez Miskolc legrégebbi sírkertje. Ahogy az avasi pincesorok egykoron, úgy a temető is túlmutatott alapvető funkcióján. Mielőtt a XVII. századtól kiépült a Városház tér, mint közigazgatási centrum, Miskolc lakosságát ide terelték össze, hogy a különböző ügyekben meghallgassák őket. Ez volt a „város állatása”, vagyis a templom körül zajló népgyűlés. 

A máig fennmaradt sírkövek közül még találhatunk olyanokat is, amelyek a XVII-XVIII. századból valók. A temető várostörténeti jelentőségét növeli, hogy számos tekintélyes életművet maga mögött tudó miskolci polgár nyugszik az avasi temetőben. Itt találjuk többek között az első felelős magyar kormány belügyminiszterének, majd miniszterelnökének, Szemere Bertalannak márvány síremlékét, Borsod vármegye országgyűlési követének, az 1848-as reformellenzék vezéralakjának, Palóczy Lászlónak a nagyméretű márvány obeliszkjét, vagy éppen a Latabár színészdinasztia családi nyughelyét is.