Anyakönyvi ügyek - Születés anyakönyvezése

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (továbbiakban: At.) 7.§ (1) bekezdése alapján a születést az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

Az At. 61.§-a szerint a születést anyakönyvezés céljából - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek, és csatolja a szükséges okiratokat:

  • a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított bizonyítványát, amely igazolja a születés tényét és időpontját;
  • tervezett intézeten kívüli szülés esetén jogszabályban meghatározott felelős személy igazolását a szülés tényéről. Abban az esetben, ha a szülésnél a jogszabályban meghatározott felelős személy nem működik közre a szülés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető;
  • az intézetben történt szülést az intézet vezetője jelenti be (a születés tekintetében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt kell intézetnek tekinteni);
  • nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén a születést a szülést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a szülőknek, ha a szülésnél orvos nem működött közre.

Szükséges okiratok intézetben történő szülés/ tervezett intézeten kívüli szülés esetén:

  • jegyzőkönyv születés bejelentéséről (intézet, felelős személy állítja ki),
  • az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele, és lakcímkártyája;
  • amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben - és az anya születendő gyermekét a törvényes feltételek fennállása esetén egy férfi magáénak elismeri - szükséges a teljes hatályú apai elismerő nyilatokat eredeti példánya;
  • amennyiben a szülők házasságban élnek vagy a gyermek születése és a házasság felbontása vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el szükséges a házassági anyakönyvi kivonat bemutatása;
  • külföldi állampolgár esetében: magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított engedély/igazolás/kártya, valamint útlevél szükséges. Amennyiben az anya házasságban él szükséges a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban; ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban.

FIGYELEM! AZ ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSOKBAN CSAK AZ ORSZÁGOS FORDÍTÓ ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTŐ IRODA FORDÍTÁSA VAGY KONZUL ÁLTAL KÉSZÍTETT FORDÍTÁS FOGADHATÓ EL.

Szükséges okiratok nem tervezett intézeten kívüli szülés esetén:
A születést a szülők nyolc napon belül kötelesek bejelenteni a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.

Ebben az esetben mellékelni kell:

  • „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” elnevezésű nyomtatványt;
  • be kell mutatni a „ Terhesgondozási könyvet”;
  • csatolni kell a szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a születés tényét megállapító igazolást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

Megállapodás a gyermek családi nevéről:

Az At. 21. §-a alapján, ha a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a születendő gyermek családi nevéről. A megállapodás a házassági anyakönyvben bejegyzésre kerül. A gyermek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.
Az At. 44. § -a szerint születési név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A születési családi név egy- vagy kéttagú.
Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által összeállított utónévjegyzékből. Az utónévjegyzéket az MTA a honlapján teszi közzé.
Ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről. Ha az MTA nyilatkozata szerint az utónév anyakönyvezhető, azt az utónévjegyzékbe haladéktalanul felveszi.
Ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet.
Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. Az anyakönyvben és az ennek alapján kiadott okiratokban a családi név az utónevet megelőzi.

Az At. 46. §-a szerint a nemzetiséghez tartozó személy

  • kérheti a gyermek családi nevének a nemzetiségi nyelv szabályainak megfelelő anyakönyvezését, és gyermekének az adott nemzetiségnek megfelelő utónevet adhat;
  • kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzetiségi utónév bejegyzését;
  • kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzetiségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, és
  • kérheti, hogy a családi és utónevét, illetve a gyermek családi és utónevét az adott nemzetiségi nyelven, vagy az adott nemzetiségi nyelven is bejegyezzék.

A nemzetiségi utónév bejegyzésére irányuló kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzetiség használja. A választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok által összeállított nemzetiségi utónévjegyzék tartalmazza.
Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított harminc napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.

Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V.19.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet) 25. §-a szerint, ha a szülők a gyermek családi nevében korábban nem állapodtak meg, legkésőbb a gyermek születésének anyakönyvezéséig nyilatkoznak a házasságukból származó gyermekek családi nevéről. Ha az anyakönyvben a gyermekek családi nevéről szóló megállapodás még nem szerepel, a szülők házasságával kapcsolatos adatként a megállapodást az elektronikus anyakönyvben rögzíteni kell.

A házasságból származó közös gyermekek családi nevét

  • ha a szülők házasságával kapcsolatban az anyakönyvben nyilvántartott adatok között a szülők megállapodása szerepel, az anyakönyv vagy a házassági anyakönyvi kivonat;
  • a születés bejelentéséről készült, a szülők megállapodását tartalmazó jegyzőkönyv;
  • a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv;
  • a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat;
  • a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okirat;
  • a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozat vagy a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő nyilatkozatáról anyakönyvvezető, hivatásos konzuli tisztviselő vagy konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzul által készített jegyzőkönyv, vagy
  • a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhivatal jogerős határozata alapján kell bejegyezni.

A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. Az anyakönyvvezető a bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

Ügyintézés határideje és díja:
Az At. 63.§ (2) bekezdés alapján az anyakönyvvezető a szülést a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi. Ha a születés bejelentése a jogszabályban meghatározott adatokat nem tartalmazza vagy azokat nem igazolták, az anyakönyvvezető az anyakönyvezést a hiányzó adatok beszerzéséig, de legfeljebb a bejelentéstől számított harminc napra elhalasztja.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33.§ (2) bekezdés 5. a) pontja alapján az első ízben kiállított születési anyakönyvi kivonat illetékmentes.

 

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Kabinet, Hatósági Osztály

Telefon: 
(+36)46/512-700; (+36)46/512-800
Helyszín: 
Városház tér 8
Miskolc 3530
A térkép megtekintéséhez Javascript szükséges.
Nyitva tartás:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
8:00- 12.00, 13.00- 16:00   8:00- 12.00, 13.00- 16:00   8:00-12:00, 13:00-17.30  8:00- 12.00, 13.00- 16:00   8:00-12:00 
 
Célcsoport: 
Állampolgár