Állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos ügyek - Állatok védelmével kapcsolatos eljárás

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló mód. 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza többek között az állat tartásának általános szabályait (4-5. §), az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára (6.-8/B. §), az állaton történő beavatkozás, az állat életének kioltására (9. §-12. §) vonatkozó előírásokat. 

A törvény végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 13-17. §-a szabályozza továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

Ezen túl az állattartásra külön jogszabályok számos előírást tartalmaznak, mint például a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet, az élelmiszerlánc és hatósági felügyeletéről szóló mód. 2008. évi XLVI. tv., továbbá az állattenyésztésről szóló mód. 1993. évi CXIV. törvény.

A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló módosított 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet alapján a jegyző az állatok védelméről és kíméletéről szóló módosított 1998. évi XXVIII. törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megsértése esetén, az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet.

Az intézkedések lehetnek:

  • az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
  • az állattartással kapcsolatosan iratokba betekinthet,
  • az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat.
  • állatvédelmi bírságot szabhat ki
  • Nem kedvtelésből tartott állat tartása esetén képzésen való részvételre kötelezhet, tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet.

Továbbá a jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, a fentebb hivatkozott állatvédelmi törvény megsértése esetében az illetékes hatóságot intézkedésre hívhatja fel, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti, illetve végső soron az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Állattartási ügyek (egyéni bejelentések kivizsgálása)

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló módosított 24/2010.(VI.30.) számú rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/2012. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete alapján hatályát vesztette, így az állattartásra vonatkozó általános szabályozást az állatok védelméről és kíméletéről szóló mód. 1998. évi XXVIII. törvény, illetve ennek végrehajtására kiadott a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet adja.

A szabálytalan ebtartás, ebsétáltatás, harapás tekintetében szabálysértési eljárás lefolytatása lehet indokolt. Az eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalánál lehet kezdeményezni. (3530 Miskolc, Petőfi u. 23.)

Az állattartási ügyek egyediek, így formanyomtatvány nem áll a rendelkezésre.

Bejelentésnek minimálisan tartalmaznia kell:

  • bejelentő nevét, értesítési címét,
  • az állattartó (beazonosítását elősegítő) nevét, címét
  • a sérelmezett szabálytalan állattartás részletes leírását,
  • az állattartás helyének (beazonosítását elősegítő) pontos meghatározását
  • esetlegesen állat beazonosítását elősegítő adat(ot), pl.: eb esetén fajtája, neme, születési ideje, színe, hívóneve stb.

Állattartással kapcsolatos bejelentést írásos formában postai levél útján, elektronikus levél formájában, vagy személyesen megjelenés útján a polgármesteri hivatal központi ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

Méhészekkel, méhek vándoroltatásával kapcsolatos ügyek

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló mód. 2008. évi XLVI. törvény 18. § (6) bekezdése szerint a méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes szervnél.

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló mód. 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet 2. §-a szerint a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A rendelet 9. § (4) bekezdése szerint az önkormányzati jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz., stb.) és a letelepedés idejét.

A rendelet 10. § (2) bekezdése szerint az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni.

A nyilvántartásba vett méhtartókat egyes a méheket veszélyeztető növényvédelmi tevékenységről (pl.: permetezés, szúnyogirtás, stb.) a hivatal munkatársai rövid úton tájékoztatják. A tartás gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet előírásaira is, mely értelmében a méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad. Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

Vadkár, vadászati kár, vadban okozott kár ügyek

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló mód. 1996. évi LV. törvény 75.-81/A. §.-a szabályozza a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért való felelősség szabályait.

Vadkár: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Vadászati kár: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

Vad elpusztításával okozott kár: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A vadkár iránti kérelemhez 3.000.- Ft összegű illetéket kell megfizetni.

 

A kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Elektronikus ügyintézés biztosított.

Telefon: 512-700

Hatósági Osztály

Telefon: 
(+36) 46/512-700; (+36) 46/512-800
Helyszín: 
Városház tér 8.
Miskolc
A térkép megtekintéséhez Javascript szükséges.
Nyitva tartás:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek
08:00-12:00 - 13:00 - 16:00  08:00-12:00 - 13:00 - 16:00  08:00-12:00 - 13:00- 17:30  08:00-12:00 - 13:00- 16:00  08:00 - 12:00 
 
Célcsoport: 
Állampolgár