Városháza
Önkormányzat

Választás

Választás (országgyűlési, helyi, Európai parlamenti)

Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon öt évente tartanak. A polgármestert a települések (a főváros) választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester (főpolgármester) az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Magyarország Alaptörvénye alapján minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgárt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen (ez az úgynevezett aktív választójog). Részt vehetnek a választásban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek is.

A passzív választójog (azaz a választhatóság joga) a magyar állampolgárokat és a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárokat illeti meg.

Nincs választójoga annak, akit a bíróság a választójogból kizárt bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt, vagy kiskorú.

A helyi önkormányzati képviselők választása

A 10 ezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.

A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A kompenzációs listák a kapott töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot.

Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.

A polgármester választása

A polgármestert a települések (a főváros) választópolgárai közvetlenül választják. Érvényesen szavazni kizárólag egy jelöltre lehet. Polgármester (főpolgármester) az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Nemzetiségi képviselők választása

Települési nemzetiségi önkormányzati választást ott lehet kitűzni, ahol a legfrissebb népszámlálás során legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség van, a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A nemzetiségi önkormányzatokat öt évre választják.

Az a választójoggal rendelkező állampolgár szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán és/vagy indulhat jelöltként, aki felveteti magát a nemzetiségi névjegyzékbe.

forrás: www.valasztas.hu

Népszavazás (országos, helyi)

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár, azaza magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok ésa magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.

Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

Az országos népszavazáson az szavazhat, aki magyar állampolgár,nagykorú, azaz 18. életévét betöltötte, vagy18. életévének betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált ésa bíróság nem zárta ki a választójogból.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. A képviselő-testület helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a helyi népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a helyi népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell helyi népszavazásra bocsátani.

A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

forrás: www.valasztas.hu

Aktuális választási információ