Helyi demokrácia

Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat. Az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

A helyi demokrácia megvalósulása érdekében helyi önkormányzati választások lebonyolítására kerül sor, amelynek eredményeként az ország településein és megyéiben, valamint a fővárosban létrejönnek az új önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok. Az önkormányzati választás egyfordulós.

Hazánkban ötévente tartják az önkormányzati választásokat. Az önkormányzati választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. Az önkormányzati választásokon szavazhat minden magyar és nem magyar állampolgár, aki legalább 18 éves és bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye van Magyarországon. Az önkormányzati választás egyfordulós. A választás sikerének nincs érvényességi (hány embernek kell szavazni) és eredményességi feltétele (hány szavazat kell a győzelemhez).

A 10 ezer lakosnál nagyobb településeken, valamint a fővárosi kerületekben a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai vegyes választási rendszerben választják meg. A település területe a törvényben meghatározott számú egyéni választókerületre oszlik. Minden választókerületben egy képviselő választható. Az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek a kompenzációs listákról. Kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében jelöltet állított.

A polgármestert minden településen többségi módon választják, azaz az lesz a település polgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapta. A választópolgár egy polgármester jelöltre szavazhat.