Városháza
Ügyintézés

Fennmaradási engedélyezési eljárás

Lakossági tájékoztató a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályairól

Fennmaradási engedély kérhető ha

  • az építésügyi hatóság engedélyhez kötött építési, bontási tevékenységet
    • engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
    • engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
    • az engedély véglegessé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik
    • a végleges engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére (együtt: jogszerűtlen),
    • egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy bejelentéssel, de a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladva
    • építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló hiányában végzik
  • Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthat be.
  • A fennmaradási engedély iránti kérelemben
    • a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény tovább építésére, vagy használatbavételére
    • az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére vonatkozó kérelem is előterjeszthető
  • A kérelem az ÉTDR rendszeren keresztül vagy személyesen, elektronikus adathordozón terjeszthető elő.

A kérelemhez elektronikus formában kell mellékelni

  • az építésügy és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,

  • a szakhatósági megkereséshez szükséges, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmú dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

A kérelemhez mellékelni kell

  • jogszabályban előírt esetekben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott estekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,

  • a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet (Épkiv.) 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték,

  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

A kérelemhez mellékelni lehet

  • az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
  • nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban:
    • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakban egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát, illetve
    • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát,
  • a jogerős környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt,
  • erdőterület igénybevétele estén az erdészeti hatóság engedélyét,
  • termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot.

Amennyiben építtető előzőekben felsorolt hatósági engedélyek meglétéről a kérelmében – az iktatószám megjelölésével – csak nyilatkozik, építésügyi hatóság megkeresés keretében a társhatóságtól azokat beszerzi.

A szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg a szakhatóságot:

  • Ha a fennmaradási engedély iránti kérelemhez az építtető az előző pont szerinti hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását mellékelte, valamint az építésügyi hatóság azt az eljárásban elfogadja, a szakhatóság megkeresése mellőzhető.
  • Előzetes szakhatósági állásfoglalás a kérelem benyújtása előtt elektronikusan- az ÉTDR rendszerben a gyűjtőtárhely használatával –, vagy papíralapon közvetlenül az érintett hatóságtól kérhető.

A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékét, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének hatályos szabályai szerint kell megfizetnie.

Az eljárás egyéb szabályai

  • Az építésügyi hatóság az ügyintézést elektronikus úton intézi.
  • Az építésügyi hatóság és a társhatóságok egymással elektronikusan tartják a kapcsolatot, míg a hatóság az ügyféllel a rendelkezésének megfelelően.
  • Az eljárás megindulásáról és főbb ismérveiről az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon tájékoztatást ad.
  • Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtetőt – a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelő – a megindulásától számított 8 napon belül értesíti.
  • Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről szóló tájékoztatást a hatóságnak már az eljárás megindulásáról szóló értesítésben meg kell tennie.
  • Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról (különösen az építmény, építményrész készültségi fokáról) feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.
  • Az eljárás megindulását követően a hatóság ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiányos legfeljebb tíz napos teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
  • A hiánypótlási felhívásban rögzített mellékletek/dokumentumok leadhatóak az ügyfélszolgálaton.
  • Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében nem javasolta.

Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben

  • elrendeli a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész bontását, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, ha
    • az építtető a hiánypótlási felhívásban foglaltakat a megadott határidőn belül nem teljesíti,
    • az építmény, építményrész fennmaradása nem engedélyezhető.
  • Engedélyezi a jogszerűtlen vagy szakszerűtlenül megépített építmény, építményrész fennmaradását, ha
    • az építési engedélyezéshez előírt és az egyéb jogszabályokban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
    • az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
    • a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható,
  • egyben rendelkezik
    • az építmény használatbavételi engedélyének megadásáról, ha azt a rendeltetésszerű biztonságos használatra alkalmas módon építették meg, és a fennmaradó munkálatok nem építési engedélyhez kötöttek
    • kérelem esetén az építmény, építményrész továbbépítési engedélyének megadásáról, ha az a rendeltetésszerű, biztonságos használatra még nem alkalmas és a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyhez kötöttek,
    • kérelem esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyének megadásáról,
  • A fennmaradási engedély megadásával, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység végzésének tudomásulvételének egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésben építésügyi bírságot szab ki.
  • Az építésügyi bírság megfizetése abban az esetben engedhető el, ha a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen állapotot a bírság megfizetésének határidején belül megszüntetik.
  • A szabályosság tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje, a döntés végelegessé válásától számított legfeljebb 6 hónap lehet, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

A fennmaradási engedély, illetve a jogszerűtlen bontási tevékenység tudomásul vétele iránti kérelemben hozott döntést szóban nem közölhető.

A döntést közölni kell

  •  ügyféli minőségben (az értesítettek körének feltüntetésével) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek építmény, építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
  • tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan – nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti település önkormányzat polgármesterével,
  • azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

A végleges döntést – a tartalmától függően – közölni kell

  • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
  • az építésfelügyeleti hatósággal,
  • a területi környezetvédelmi hatósággal, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezet használati engedély köteles építményre vonatkozott, illetve ilyen bontási tevékenység esetén,
  • a megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységével érintett építmény azbesztet tartalmaz,
  • az ingatlan-nyilvántartást vezető elsőfokú ingatlanügyi hatósággal.

Az engedély feltételei és azok teljesítése

  • Amennyiben a fennmaradási és továbbépítési engedély szabályossá tételi vagy bontási kötelezettséget tartalmaz, az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható.
  • A fennmaradási engedélyezési eljárásban hozott döntés a tartalmától függően tartalmazza az építési a használatbavételi, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásban hozott döntés feltételeit.

A fennmaradási egyben használatbavétel engedély határozatlan ideig hatályos.

A fennmaradási és továbbépítési engedély – az építési engedély hatályának megfelelően

  • a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha
    • a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
    • az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési naplóval igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvétel alkalmassá válik.
  • A fennmaradási és továbbépítési engedély hatálya kérelemre – a továbbépítés megkezdése előtt és a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer, egy évvel meghosszabbítható.
  • A fennmaradási és továbbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbítja a továbbépítés megkezdése előtt, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
    • nem változtak meg, vagy
    • megváltoztak, de a jogszabály változás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
  • A fennmaradási és továbbépítési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbítja a megkezdett építési tevékenység esetén, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
    • nem változtak meg, vagy
    • megváltoztak, de az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezet kész vagy azt meghaladó állapotban van, az elkészült építmény, építményrész szabályos, valamint az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb 10 éven belül készültek,
    • változásától függetlenül, ha az elkészült építményre, építményrészre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel tudomásul még nem vehető és a fennmaradó építési tevékenység engedélyhez nem kötött, vagy engedélyhez kötött, de a változás az engedély tartalmát nem érinti.
  • Ha az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezik, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavételi engedély megadására, vagy használatbavétel tudomásul-vételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött- építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az engedély iránti kérelmet a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján bírálja el az építésügyi hatóság.

 

Papír alapon benyújtható űrlap


Az ügyintézés helye és időpontja

Kérelmek benyújtása:

Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály Ügyfélszolgálatán (17. ablak)

A Hivatal központi ügyfélszolgálata minden nap – munkaidőben – rendelkezésre áll kérelmek benyújtása, tájékoztatás, felvilágosítás-kérés céljából.

 

Ügyintézők Elérhetőség
Földi László +36 46 512 790
Hitró Lászlóné +36 46 512 790
Erki Zoltán +36 46 512 754
Bíró Edit +36 46 512 765
Baloghné Kovács Mónika +36 46 512 784