Városháza
Ügyintézés

Építési engedély

Építési engedélyezési eljárás
lakossági tájékoztató az építési engedélyezési eljárás szabályairól

Építési engedélyt kell kérni:

  • Az építési tevékenység végzésére – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletben felsoroltak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével - jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.
  • Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye.
  • Az építési engedélyt egy telekre az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni.
  • Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt:
    • az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy
    • a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni.
  • Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben
    • az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
    •  bontás engedélyezésére,
    • fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető.
  • A kérelem az ÉTDR rendszeren keresztül vagy személyesen, elektronikus adathordozón terjeszthető elő

A kérelemhez elektronikus formában kell mellékelni:

  • az építésügy és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt,
  • a szakhatósági megkereséshez szükséges, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmú dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor az előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.
  • jogszabályban előírt esetekben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott estekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
  • az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

A kérelemhez mellékelni lehet:

  • az érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
  • nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban:
    • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakban egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát, illetve
    • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát,
    • a jogerős környezetvédelmi vagy egysége környezethasználati engedélyt,
    • erdőterület igénybevétele estén az erdészeti hatóság engedélyét,
    • termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozatot.

Amennyiben építtető előzőekben felsorolt hatósági engedélyek meglétéről a kérelmében – az iktatószám megjelölésével – csak nyilatkozik, építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében a társhatóságtól azokat beszerzi.

  • A szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság elektronikus úton keresi meg a szakhatóságot:
  • Ha az építési engedély iránti kérelemhez az építtető az előző pont szerinti hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását mellékelte, valamint az építésügyi hatóság azt az eljárásban elfogadja, a szakhatóság megkeresése mellőzhető.

Az építési engedélyezési eljárás illetékét, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének hatályos szabályai szerint kell megfizetni.

Az eljárás egyéb szabályai

  • Az építésügyi hatóság az ügyintézést elektronikus úton intézi.
  • Az építésügyi hatóság és a társhatóságok egymással elektronikusan tartják a kapcsolatot, míg a hatóság az ügyféllel a rendelkezésének megfelelően.
  • Az eljárás megindulásáról és főbb ismérveiről az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon tájékoztatást ad
  • Az eljárás megindulásáról az építésügyi hatóság az építtetőt – a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelő – a megindulásától számított 8 napon belül értesíti.
  • Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről, annak idejéről szóló tájékoztatást a hatóságnak már az eljárás megindulásáról szóló értesítésben meg kell tennie.
  • Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléjén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.
  • Az eljárás megindulását követően a hatóság ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e az előírt követelményeknek. Amennyiben a kérelem hiányos legfeljebb tíz napos teljesítési határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
  • A hiánypótlási felhívásban rögzített mellékletek/dokumentumok leadhatóak az ügyfélszolgálaton.
  • Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 19.§ (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy ha az építési tevékenység engedélyezését a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében nem javasolta.
  • Az építésügyi hatóság, ha megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb
    • három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és
    • nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja.

Az építésügyi hatóság az eljárás során hozott érdemi döntésben:

  • Engedélyezi az építmény, építményrész megépítését, ha az építési engedélyezéshez előírt és az egyéb jogszabályokban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek.
  • egyben rendelkezik
    • a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítéséről,
    • a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építéséről, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzéséről, illetve kötelezettségéről vonatkozó rendelkezést,
    • az engedély megadásának egyéb feltételeiről,
    • a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményéről,
    • az engedély hatályáról,
    • a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületre vonatkozó kérelem esetén arról a feltételről, hogy
    • a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ig,
    • egyéb épület esetében 2020. december 31-ig

az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie.

  • A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz:
    • figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a végleges építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
    • figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
    •  figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően, és - a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben - szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható,
    • tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
    • tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
    • tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről
    • tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,

Az építési tevékenység iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető.

A döntést közölni kell:

  • ügyféli minőségben (az értesítettek körének feltüntetésével) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, az építési tevékenységgel érintett telek építmény, építményrész tulajdonosával, azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
  • tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan – nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, valamint az építési tevékenység helye szerinti település önkormányzat polgármesterével,
  • azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

A végleges döntést – a tartalmától függően – közölni kell:

  • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
  • az építésfelügyeleti hatósággal,
  • a területi környezetvédelmi hatósággal, ha az eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezet használati engedély köteles építményre vonatkozott, illetve ilyen bontási tevékenység esetén,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységével érintett építmény azbesztet tartalmaz,
  • az ingatlan-nyilvántartást vezető elsőfokú ingatlanügyi hatósággal.

Az építési engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.
Az építési engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől

Az építési engedély:

  • a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha
    • a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
    • az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési naplóval igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvétel alkalmassá válik.
  • Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett.
  • Az építési engedély hatálya kérelemre – a továbbépítés megkezdése előtt és a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer, egy évvel meghosszabbítható.
  • Az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbítja a továbbépítés megkezdése előtt, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
    • nem változtak meg, vagy
    • megváltoztak, de a jogszabály változás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,
  • Az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbítja a megkezdett építési tevékenység esetén, ha az engedély megadásakor hatályos jogszabályok
    • nem változtak meg, vagy
    • megváltoztak, de az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezet kész vagy azt meghaladó állapotban van, az elkészült építmény, építményrész szabályos, valamint az engedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb 10 éven belül készültek,
    • változásától függetlenül, ha az elkészült építményre, építményrészre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel tudomásul még nem vehető és a fennmaradó építési tevékenység engedélyhez nem kötött, vagy engedélyhez kötött, de a változás az engedély tartalmát nem érinti.
  • Ha az engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezik, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavételi engedély megadására, vagy használatbavétel tudomásul-vételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött- építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az engedély iránti kérelmet a benyújtáskor hatályos jogszabályok alapján bírálja el az építésügyi hatóság.

Eltérés az építési engedélytől:

  • A végleges építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha
    • az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény
      • tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját,
      • helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit,
      • helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit
    • az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek,
    • vagy az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység.
  • Eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.
  • Zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén minden esetben módosított építési engedélyt kell kérni, ha a tervezett módosítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti.

 

 

Papír alapon benyújtható űrlap


Az ügyintézés helye és időpontja

Kérelmek benyújtása:

Miskolc Megyei Jogú város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály Ügyfélszolgálatán (17. ablak)
A Hivatal központi ügyfélszolgálata minden nap – munkaidőben – rendelkezésre áll kérelmek benyújtása, tájékoztatás, felvilágosítás-kérés céljából.

Ügyintézők Elérhetőség
Földi László +36 46 512 790
Hitró Lászlóné +36 46 512 790
Erki Zoltán +36 46 512 754
Baloghné Kovács Mónika +36 46 512 784
Bíró Edit +36 46 512 765