Városháza
Önkormányzat

Miskolc Város Díszpolgára

Városháza
Önkormányzat

Jónyer István

asztaliteniszező világbajnok

Miskolc Város Díszpolgára
2017. évi kitüntetett

Jónyer István, az asztalitenisz sportág egykori legeredményesebb játékosaként méltó Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Jónyer István asztaliteniszező 1950. augusztus 4-én született Miskolcon. Az 1970-es években, sportágában a világ legeredményesebb játékosai közé tartozott. Az általa kitalált és tökéletesített "kiflipörgetés" azóta is legendásnak számít az asztalitenisz világában. Pályafutását tizenhárom évesen a Diósgyőri VTK játékosaként kezdte.
1970-ben a Budapest Spartacushoz igazolt, és a klub színeiben versenyzett egészen 1984-es visszavonulásáig. Férfi párosban kétszer lett világbajnok, 1971-ben Klampár Tiborral, illetve 1975-ben Gergely Gáborral. Ugyancsak 1975-ben, egyesben is világbajnoki címet nyert, miután a calcuttai döntőben felejthetetlen meccsen győzte le a jugoszláv Anton Sztipancsicsot. Négy évvel később 1979-ben az „aranycsapat” tagjaként szerezte negyedik világbajnoki első helyét; ugyanott Klampár Tibor oldalán ezüstérmes lett párosban. Európa-bajnokságokon kétszer férfi párosban, kétszer pedig csapatban győzött. 1967–1982 között 33 alkalommal nyert magyar bajnokságot. Az 1980-as évek elején rövid ideig Olaszországban játszott. Nemzetközi karrierjét 1984-ben fejezte be 328-szoros válogatottként. 1984-ben, a válogatottságtól való visszavonulása után profi játékosként folytatta pályafutását: az osztrák Stockerau csapatához igazolt. 2006-tól az SV Salamander Kornwestheim együttesében játszik a német körzeti ligában. 1996-tól, majd 2011 és 2013 között a Magyar Asztalitenisz Szövetség alelnöke volt, 1997-től rövid ideig a magyar válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. Két gyermek, István és Mária édesapja. Díjai és elismerései:
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, Príma díj, Magyar Örökség díj, 2015-től az európai asztalitenisz hírességek csarnokának tagja, továbbá 4-szeres világbajnok, 3-szoros VB-ezüstérmes, VB-bronzérmes. 4-szeres Európa-bajnoki ezüstérmes, 4-szeres EB- bronzérmes, 2-szeres Európa TOP 12-győztes, és több mint 30-szoros magyar bajnok.

Városháza
Önkormányzat

Szilágyi István Levente

Miskolci Közlekedési Vállalat Rt. elnök-igazgatója

Miskolc Város Díszpolgára
2016. évi kitüntetett

Szilágyi István Leventét szakmai pályafutása és közéleti tevékenysége méltóvá teszi Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Szilágyi István Levente kezdő mérnökként lépett be a Miskolci Közlekedési Vállalat kapuján. Akkor még ő sem gondolta, hogy több mint három és fél évtizedet tölt itt és a szakmai ranglétrát végigjárva, a cég elsőszámú vezetője lesz.

1943. április 6-án született Kassán. Édesapja ötven éven keresztül szolgált református lelkészként, édesanyja OTP-alkalmazott volt. Öccse, Szabolcs a megyei kórház általános sebész főorvosa, húga, Ildikó vegyi gépészmérnök, a MIHŐ alkalmazottja tervezőmérnökként. A Palóczi Utcai Általános Iskolában jól megfért nála a tanulás és a sport, főleg asztaliteniszben volt sikeres. A sport szeretete mindig meghatározó volt életében, a mai napig rendszeresen sportol. A Földes Ferenc Gimnáziumban elsősorban a matematika tartozott kedvenc tárgyai közé, így szinte törvényszerű volt, hogy érettségi után a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen folytatta. Gépgyártás-technológus szakon végzett és gépészmérnöki diplomát szerzett 1967-ben.

Üzemmérnökként kezdett első munkahelyén, ahol technológusi–energetikusi–műszaki előkészítő feladatokat látott el. Alig egy év múlva a vállalati komplex nagyberuházásként induló forgalmi és műszaki telep előkészítésében vett részt, majd újabb egy év elteltével beruházási és műszaki-fejlesztési csoportvezető lett. Pár évvel később a Beruházási és Műszaki-fejlesztési Osztály vezetését bízták rá. A nemcsak műszaki felkészültséget, hanem pénzügyi és gazdasági feladatokat jelentő beosztás ellátásához tovább képezte magát, beiratkozott a Közgazdaság-Tudományi Egyetem mérnök-közgazdász szakára, ahol 1974-ben közgazdász-mérnök oklevelet szerzett. 1974-ben nevezték ki a Fejlesztési és Üzemfenntartási Osztály élére, ahol a járműveken túl az épületek, a villamosvasúti pálya, a technológiai berendezések fenntartásával is foglalkozott. 1977. június 1-jétől lett a vállalat forgalmi főosztályvezetője. Miután ilyen irányú szakképesítéssel nem rendelkezett, beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karára, ahol három évvel később közúti–forgalomszervezési szakmérnöki oklevelet szerzett.

Miskolc város tömegközlekedésének irányítása, szervezése, fejlesztése, ellenőrzése lett a feladata. Közel másfél évtizeden keresztül töltötte be ezt a felelősségteljes munkakört, majd 1991-ben pályázat útján a vállalat igazgatója lett. Amikor a Miskolci Közlekedési Vállalat 1994-ben Rt.-vé alakult, őt bízták meg az elnök-igazgatói poszt betöltésével, és ezt a megbízatást 1999-ben újabb öt évre meghosszabbították.

Szilágyi István mindig aktív közéleti tevékenységet folytatott. Jelenleg a Tetemvári Református Egyházközség főgondnoka, a Jókai Általános Iskola Iskolatanácsának, a Regionális Civil Központi Alapítványnak és a BOKIK Etikai Bizottságának elnöke. Már 1975. óta részt vesz a Közlekedéstudományi Egyesület Megyei Szervezetének munkájában, korábban titkára volt, most társelnöke. Tagja a karitatív tevékenységéről városszerte közismert Lions Klubnak. A Közlekedés Kiváló Dolgozója, eddigi tevékenységét a közlekedéssel kapcsolatos valamennyi szakmai kitüntetéssel elismerték, ezek közül talán a Széchenyi Plakettra a legbüszkébb. 2002-ben Miskolc város Nívódíjával ismerték el a város közlekedéséért végzett munkáját.

Eseményekben és sikerekben gazdag pályafutásáról így vélekedik Szilágyi István: „A családi miliő, a református lelkész édesapámtól kapott útravaló meghatározó szerepet játszott életemben. Mindig motivált a környezetem, a körülöttem lévő emberek és a saját magam boldogulása. Emiatt mindig olyan kompromisszumot kellett találnom, amellyel a dolgokat megoldani lehet, nem pedig halogatni. Mindig döntésképes voltam, erre a különböző beosztásokban szükségem is volt. A siker titkát talán abban tudnám összefoglalni, hogy a lehetőségek közül mindig ki tudtam választani az ésszerűt, a holnapnak is megfelelőt”. Nagy szerepet játszott mindebben a már három évtizede hűséges társ, Nagy Ilona szakközgazdász, aki 1972-től 1991-ig ugyancsak a Miskolci Közlekedési Vállalatnál dolgozott, ma könyvvizsgáló.

Városháza
Önkormányzat

Dr. Kocziszky György

Társadalomtudományi Kutató Központ vezetője

Miskolc Város Díszpolgára
2016. évi kitüntetett

Dr. Kocziszky György a városban kifejtett szakmai és közéleti munkásságáért méltó Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Dr. Kocziszky György gépészmérnök, gazdasági mérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem tanára, a Monetáris Tanács tagja. Fő kutatási területei az európai integráció gazdaságtana, a regionális gazdaságtan és a növekedés- és fejlődéselméletek. Budapesten született, 1949. június 7-én, polgári családba. 1951. júliusában a Rákosi-rendszer szüleivel, nagyszüleivel egyetemben osztályidegenként kitelepítette a Jászság egyik tanyájának kis földes szobájába. Az ott eltöltött évek mégis pozitívan járultak hozzá személyiségének formálásához. Általános iskoláját követően tanulmányait már a fővárosban a József Attiláról elnevezett Gépipari Technikumban, majd 1967-1972. között a Nehézipari Műszaki Egyetemen Miskolcon folytatta. Miskolc lett az igazi otthona. Feleségével, családjával több, mint 4 évtizede gazdagítják városunkat. Tanulmányainak befejezését követően bent maradt az Egyetemen, ahol a szokásos egyetemi pályát járta be (tanársegéd, adjunktus, docens, 1994-től egyetemi tanár, 1996-2012. között tanszékvezető, 2000-2014. között intézetigazgató, 1991-1997. között rektorhelyettes, 2006-2014. között a Gazdaságtudományi Kar dékánja). 2014-től a Társadalomtudományi Kutató Központ vezetője. 2011. év óta tagja a Monetáris Tanácsnak, a közgazdász szakma tekintélyes tagja, itthon és határainkon kívül is jegyzett szakember. Tudományos teljesítményét jelzi a magyar és idegen nyelven megjelent közel 100 könyve, könyvfejezete.  Bár számos egyetem vendégprofesszora volt már szerte a világon, Kolozsvártól Indiáig, hűségesen ragaszkodik Miskolchoz. Számos egyetemi és hazai, valamint nemzetközi szervezet kitüntetése (pl. az Ukrán Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagsága, az Osztrák Köztársaság Nagykeresztje) mellett 2014-ben a városban kifejtett szakmai és közéleti munkásságáért a miskolci keresztény értelmiségiek civil díját, a Kartal-Veczán díjat is kiérdemelte. Munkával és odafigyeléssel szűkebb pátriája, Miskolc ügyeit soha nem téveszti szem elől. Hosszú ideje szolgálja a miskolci és országos evangélikus közéletet is. Amikor a Kossuth Lajos Gimnáziumot – Veczán Pál esperes kezdeményezésére – 15 évvel ezelőtt Miskolc városa az Evangélikus Egyháznak átadta, Veczán Pál és most már az iskola mellé is állt, ebben a feladatban is: a több évtizedes szünet után segített a Miskolcon újrainduló evangélikus oktatás anyagi, technikai feltételeinek megteremtésében. A Monetáris Tanácsba történt beválasztásáig elnöke volt az iskola Igazgató Tanácsának. Annak ellenére, hogy nem tősgyökeres miskolci, mindenki a legnevesebb kortárs miskolciak között tiszteli.

Városháza
Önkormányzat

Dr. Nagy Kálmán

gyermekgyógyász hematológus

Miskolc Város Díszpolgára
2015. évi kitüntetett

Dr. Nagy Kálmán országos és nemzetközi hírű gyemekgyógyászati munkája és közéleti tevékenységért méltó Miskolc város Díszpolgára címre.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

1946-ban született Nagydoboson. 1971-ben summa cum laude minősítéssel diplomázott az orvosi egyetemen. 1987-ben orvostudományok kandidátusa lett. Hematológus, immunológus és gyermekgyógyász szakorvos. Franciaországban két alkalommal, továbbá Németországban dolgozott. Rövid ösztöndíjakkal tudományos képzésen vett részt a Houston Cancer Centerben és a Milánói Egyetemen. A Temesvári Egyetem díszdoktora. Felkérésre, Romániában az ő vezetésével végezték az első csontvelő-átültetést. A világon először transzplantált idegen csontvelői sejtekkel gyermekkori immunbeteget.
1992–2000 között az Orvostovábbképző Intézet, majd a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Tanszékének tanszékvezetője volt. 1991-ben munkatársaival létrehozta a daganatos betegek kezelését támogató Bonta Zoltán Alapítványt. A Magyar Gyermekcsontvelő-transzplantációs Bizottság elnöke. 2014.szeptember 15 napjáig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekonkológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa volt. 1995.június 8-án avatták fel az új osztályt, amely az átültetéseknek adott helyet. Az osztályt Nagy Kálmán álmodta meg és hozta létre. Öt laboratórium található itt és húsz év alatt mintegy négyszáz életmentő beavatkozást végeztek el gyerekeken.
28 könyvfejezetben írt, megközelítőleg száz angol és magyar nyelvű orvosi közlemény mellett, mintegy 30 társadalmi problémákkal kapcsolatos közleményt publikált napi- és hetilapokban. Tudományos munkásságáról számos alkalommal adott elő legmagasabb minősítésű orvoskongresszusokon, például Oxfordban, Rio de Janeiróban, Párizsban.
Több szakmai és állami kitüntetés birtokosa: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Az év kiemelkedő orvosi teljesítménye, Honthy Hanna-díja, Alkotói díj, az Egészségügyi Minisztérium Nagy Margit-díja.
Dr. Nagy Kálmán, 2006. évi országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listán szerzett mandátumot. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának, 2006. május 30-tól az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának tagja. 2010-2014-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője.
Munkásságáról 2010-ben B. Tóth Erika, a Magyar Rádió szerkesztője könyvben számolt be.

Városháza
Önkormányzat

Alakszainé Dr. Oláh Annamária

Miskolc Holding Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke

Miskolc Város Díszpolgára
2015. évi kitüntetett

Alakszainé Dr. Oláh Annamáriát szakmai és a közéletben betöltött szerepe egyaránt méltóvá teszi a Miskolc Város Díszpolgára címre

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

A Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az Állami Fejlesztési Banknál elemző közgazdászként dolgozott. Ezután pályát módosított és oktatni kezdett a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában. 1988-tól tanársegédként tevékenykedett a Miskolci Egyetem Pénzügyi Tanszékén, majd két évvel később már egyetemi adjunktusként tanított a Számviteli és Statisztikai Tanszéken. 1990-1992 között részt vett az Osztrák Gazdasági Kamara Továbbképző Intézete Hernsteinben működő központjának tanárképzésén, majd 1992-ben megkapta a doktori fokozatot a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ekkorra már a Pénzügyminisztérium regisztrált adószakértői minősítését is megszerezte.

1992-1998 között ügyvezető igazgatója és vezető tanácsadója volt a miskolci Praxis Partner Pénzügyi Számviteli Tanácsadó és Szolgáltató Kft-nek.
Eközben a Miskolci Ingatlankezelő Rt. Igazgatóságába is beválasztották, ezt a tisztséget négy évig töltötte be.
Az 1998-as önkormányzati választásokon, a nemzeti oldal győzelmét követően Miskolc megyei jogú Város Önkormányzatában alpolgármesteri tisztséget kapott, melyet 4 évig töltött be. Városvezetői tevékenysége a humán területek (oktatás, egészségügy, szociális feladatok) irányítását ölelte át. Miskolc Város emberi erőforrásának, intézményi struktúrájának fejlesztésében kiemelkedően aktív, kezdeményező szerepet vállalt.
2001-2002-ben a MÁV Zrt. Felügyelőbizottságának elnökeként az országos  szakszervezeti sztrájk utáni válsághelyzetbe került állami vállalatcsoport egyensúlyának megtartása volt a feladata.

2003-ban sikeres pályázattal az osztrák tulajdonú IB Grant Thornton Consulting Kft. egyik szakmai igazgatója lett.
2007-től a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. E minőségében a magyar tulajdonú, vidéken is aktív hitelintézet szolgáltatásainak fejlesztésével foglalkozik. Szakmai munkájának elismeréseként 2014-ben rangos országos szakmai kitüntetésben, Károlyi Sándor emlékgyűrűben részesült.
2010 óta Miskolc megyei jogú Város Közgyűlésének megbízásából a Miskolc Holding Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke. Felügyeleti feladatainak magas színvonalú ellátásával az elmúlt időszakban nagymértékben hozzájárult a  Város gazdasági életében fontos feladatot ellátó vállalatcsoport stabilitásához.

Társadalmi munkájában negyedszázada Miskolc Város egyik igen aktív polgára.  Családjával együtt több civil szervezet, egyházi közösség alapítója, köztiszteletben álló tagja.
A Magyarok Világszövetségének a rendszerváltás utáni újjáalakulásától kezdve aktív tagja volt, a 2004. évi állampolgársági népszavazást követően a Kárpát-medencei Régió alelnöki tisztségét töltötte be 2010-ig. Részt vett a Magyar Nemzeti Minimum kidolgozásában, amelyben a magyar társadalmat feszítő társadalmi és gazdasági kérdésekre akartak válaszokat adni a nemzeti egységre való törekvés jegyében. A nagyvilágban szétszórt magyarság ügyeinek álhatatos képviseletéért  a Magyar Nemzetért Emlékérem ezüst fokozatával díjazták.

2012-től a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci csoportjának elnöke. A Város kitüntetéssel díjazott civil szervezete számos értékes kulturális és közéleti programot kínál több mint 200 tagjának és az érdeklődő miskolci értelmiségnek.
Hobbija is szülővárosához köti: a világhírű miskolci Cardinal Mindszenty Kórus tagjaként, támogatójaként a nagy hagyományokkal rendelkező  miskolci zenei élet ismerője és egyben mecénása is.

Városháza
Önkormányzat

Dr. Nagy Dezsőné dr. Sági Mária

neurologus, belgyógyász

Miskolc Város Díszpolgára
2017. évi kitüntetett

Dr. Nagy Dezsőné Dr. Sági Ilona Miskolc városában elért neurológusi, belgyógyászati szakmai teljesítményéért méltó a Miskolc Város Díszpolgára kitüntető címre.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

1966 óta dolgozik Miskolcon orvosként. Neurológus, belgyógyász, az agyér-betegségek specialistája.

A Megyei Kórház kettes Ideggyógyászati osztályán kezdte orvosi pályafutását, amelynek vezetője volt 1990-2002 között, emellett az addiktológiai és az intenzív részleget is irányította. Dr. Tass Gyula osztályvezető főorvos halála után, az akkori trendnek megfelelően építette ki a stroke akut ellátást és a megyei stroke-gondozást, amely országosan példaértékű tevékenység volt, hiszen ilyen egységgel akkor még az egyetemi klinikák sem rendelkeztek. Osztályával az elsők között vettek részt az 1992-ben indított „Nemzeti Stroke” programban, amelynek köszönhetően sok ember életét mentették meg a városban és a megyében.

Hazai elismertségét jelzi, hogy éveken át tagja volt a Neurológiai szakmai kollégium mellett a Stroke, Parkinson és Fejfájás társaságoknak. Miskolci tanító mestereinek dr. Tass Gyulát és prof. Dr. Prónay Gábort tekinti. Dr. Tass Gyulával együtt indították el Miskolcon a jelenleg is működő Telefonos Lelkisegély Szolgálatot, éveken át maga is fogadta a hívásokat, amellett, hogy az önkéntes résztvevők szakmai fejlődését segítette, irányította.

Nyugdíjba vonulását követően nem hagyta abba orvosi hivatását, jelenleg is dolgozik. A Telefonos Lelkisegély nyújtás miskolci szervezésében, működtetésében, szakmai színvonalának megőrzésében továbbra is jelentős szerepe van. Személyiségével, szuggesztív magatartásával, emberségével sok krízis helyzetben lévő embernek nyújt segítséget. Folyamatosan lépést tart az orvostudomány és a technika fejlődésével, mindig arra törekedett, hogy új terápiás és diagnosztikai eljárásokat vezessenek be, segítve a gyorsabb gyógyulást. Figyel a betegeire, kiváló szakmai felkészültség, szilárd emberi tartás és empátia jellemzi.

Magánemberként optimista, vidám, kiegyensúlyozott egyéniség. 1966 óta Miskolc város társasági és kulturális életének aktív résztvevője. 2003-ban Pro Urbe díjat kapott.

Városháza
Önkormányzat

Herman Ottó (posztumusz)

Miskolc Város Díszpolgára
2014. évi kitüntetett

Természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős, és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt. Halálának századik évfordulóján, 2014-ben, a Nemzeti Környezetügyi Intézet országos, állami Herman Ottó-emlékévet szervezett a tudós és munkássága tiszteletére, amelyet Miskolc városa is egész éves rendezvénysorozattal, valamint posztumusz Díszpolgár címmel ismer el.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Herman Ottó a természettudós, régész, ethnográfus, politikus 1835-ben született Breznóbányán és 100 éve halt meg Budapesten. Szülei 1847-ben települtek át a Felvidékről Alsóhámorba. Felesége Borosnyay Kamilla írónő volt.
A középiskolát Miskolcon, az evangélikus főgimnáziumban végezte, tanulmányai befejezése után géplakatos képesítést szerzett. Bécsben munkája mellett autodidakta módon rendszeres természettudományi tanulmányokat folytatott, bejárt a bécsi Természettudományi Múzeumba; a bécsi politechnikumot apja halála miatt nem fejezte be. Hatévi dalmáciai katonai szolgálata után Kőszegen fényképészként dolgozott. Itt ismerkedett meg Chernél Kálmánnal, akinek ajánlásával 31 éves korában a kolozsvári Erdélyi Múzeumi Egylet preparátora lett. Itt lépett tudományos pályára, s ekkor jelentek meg első írásai. Ebben az időben főként a madarakkal és pókokkal foglalkozott.
1875-ben került Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tárának őrsegédeként elindította és szerkesztette a tár folyóiratát, a Természetrajzi Füzeteket. A Természettudományi Társulat megbízta Magyarország pókfaunájának felkutatásával; a munka eredménye a háromkötetes Magyarország pókfaunája c. könyv. Közben politikai mozgalmakban vett részt, állást foglalt a Párizsi Kommün mellett is. A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal; Kossuth javaslatára Szeged országgyűlési képviselőjévé választották.
A francia Becsületrend kitüntetettje (1900).
Felhívta a figyelmet a filoxéra veszélyére, és felismerve, hogy a homokon nem pusztít a filoxéra, propagálta a homoki szőlőtermesztést. Nagy része volt az Állatvédő Egyesület megalapításában. A tudományos madártan, az ornitológia megalapítója Magyarországon. Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, amelynek nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt létrehozta a Magyar Ornithológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója volt. Az általa 1894-től megindított Aquila-c. folyóirat a hazai madártani kutatások központi orgánuma volt. 1901-ben megírta hatalmas sikerű könyvét: A madarak káráról és hasznáról-címmel. Az 1896-os millenniumi kiállítás halászati és pásztorkodási részlegének rendezője volt. Gyűjtötte a magyar „ősfoglalkozások" népi szokásait és tárgyi emlékeit. A Természettudományi Társulat megbízásából megírta A magyar halászat könyve-c. kétkötetes monográfiáját. Elkészítette a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát.
Az 1891-ben előkerült miskolci ún. Bársony-házi leletekben az ősember eszközeit fedezte fel; ezzel a magyarországi ősrégészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység ősrégészeti feltárásainak kezdeményezője. Élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, Lillafüreden, a felesége által tervezett nyaralójukban, a „Pele-lakban”. Támogatta Miskolc és Borsod vármegye múzeumának létrejöttét. Sírja 1965-től Miskolc-Hámor temetőjében található.

Herman Ottó emléke előtt városunk a Miskolc város díszpolgára címmel tiszteleg halálának 100. évfordulója alkalmából.

Városháza
Önkormányzat

Dr. Kiss Ákos Levente

gyereksebész

Miskolc Város Díszpolgára
2014. évi kitüntetett

Dr. Kiss Ákos Levente gyermeksebész kimagasló szakmai munkája és példaértékű, odaadó gyógyító munkája, emberi hozzáállása elismerése a Díszpolgári cím.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Dr. Kiss Ákos Levente orvosi diplomáját Debrecenben szerezte 1965-ben. Az általános sebész, gyerekgyógyász és gyereksebész szakvizsgái megszerzése után külföldön gyarapította tudását: világhírű professzorok meghívására egy évig Skóciában dolgozott, fél évig az Egyesült Államokban, majd rövid ideig Németországban, Finnországban, Lengyelországban tanulta meg a legújabb műtéti technikákat. Munkatársai a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel beszélnek róla. Munkája során nem karriert épített, csak gyógyított. Olyan műtéti technikákat tanult meg és alkalmazott, melyek néha csodaszámba mentek.
Miskolcon szinte nincs olyan család, akinél valakit már ne operált volna meg, de legtöbbször azt lehet hallani, hogy „megmentette a gyerekem életét”. Állandó készenlétben van, őt mindig megtalálják akár hétvégén, akár éjjel. Kiss Ákos főorvos úr mindig azt csinálta, amihez értett – gyógyított, de azt olyan magas fokon és olyan emberséggel, mint kevesen. Szerényen és alázattal.
Amikor nyugdíjazásakor egy gyereksebész professzor a munkáját méltatta, ezzel fejezte be: „azt tudjuk, hogy Kiss Ákos Európában, sőt Európán kívül is elismert gyereksebész, de legjobban azt becsülik benne, hogy mindig felvállalja a nemzeti hovatartozását, és azt mindenki tudja, hogy e szerint az értékrend szerint él, anélkül, hogy politizálna. Egy igaz, becsületes ember!”
2005-től jár Kárpátaljára operálni, helyreállító műtéteket elvégezni fejlődési rendellenességgel született gyerekek esetében. Ha mégsem lehet a munkácsi kórházban megoperálni a beteg gyereket, akkor elmegy a minisztériumba annak érdekében, hogy az anyaországban ingyen lehessen elvégezni a beavatkozást. Korábban a munkácsi kórházban a műtéti eszközök szinte használhatatlanok voltak, ezért az amerikai református egyház segítségével, vagy orvosi műszereket gyártó cégektől adományként szerzett be újakat. Ennek eredményeképpen már nem kell műtéteket elhalasztani a hiányzó orvosi műszerek miatt. A kárpátaljai emberek csak Ákos doktornak hívják, és az ottani médiából tudjuk, hogy óriási tisztelet és nagy szeretet övezi, nem tudva arról, hogy a saját szabadsága alatt, ingyen dolgozik odakint.
Ha ideje engedte, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal tartott Csángóföldtől Délvidékig. Segédkezett az adományokból épülő játszótér megépítésében a szórványban Bethlenszentmiklóson élő gyerekeknek, amire büszkébb most is, mint a saját házára. Bejárta a Kárpát-medencét a máltai „Összetartozunk” táborral, ahol nem csak önkéntes orvos volt, hanem a Kárpátaljáról, Székelyföldről, Délvidékről, Csángóföldről és az anyaországból összejött 50-60 gyermeknek történelmet tanított, magyar könyveket adott a nyelvgyakorláshoz, lelki támaszt nyújtott nekik. Óriási odaadással és alázattal segítette a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkáját, és ezáltal a rászorulókat.

Városháza
Önkormányzat

Dr. Deák Gábor

nyugalmazott igazgató, presbiter

Miskolc Város Díszpolgára
2014. évi kitüntetett

Dr. Deák Gábor nyugalmazott igazgató, presbiter, Miskolc művelődésének, odaadó oktató-nevelő munkájának elismerése a Díszpolgári cím.

Önélatrajzi adatok / egyéb leírások:

Dr. Deák Gábor a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola nyugalmazott igazgatója, évtizedeken át a Miskolc-Avasi Református Egyházközség presbitere, 2005-ig gondnoka.
1919. január 20-án született Besztercén, Erdélyben. Szülei mindketten pedagógusok voltak. Trianon után édesapja nem akart hűséget fogadni a román hatalomnak, így el kellett hagyniuk Erdélyt. 1921-ben költöztek Túrkevére, ott végezte elemi iskolát. 1929-ben a mezőtúri gimnáziumba nyert felvételt, 1930-ban Miskolcra költöztek és tanulmányait a Miskolci Református Főgimnáziumban folytatta, majd gimnáziumi tanulmányainak utolsó két évét Sárospatakon fejezte be, ott érettségizett 1937-ben.
Édesapja lelkészi pályára szánta, de tanulmányaihoz külső anyagi támogatásra volt szükség. Kolozsváron sikerült egyházi tanulmányi támogatást elnyerni, így tanulmányait ott kezdte meg. 1939 szeptemberében a románok már nem engedték be, így a harmadik évfolyamtól tanulmányait a Debreceni Hittudományi Egyetemen folytatta. Az első lelkészképesítő vizsgát követően Erdélyben lett szórványlelkész kis településeken, közben készült a doktori fokozatra filozófiából, pedagógiából és lélektanból. 1943 júniusában „Summa cum laude” minősítéssel doktorált.
A háború idején lelkészként sem tudta elkerülni a katonaságot, 1944 júliusában Pécsre hívták be, ahol tábori lelkészi tanfolyamot végzett, majd Esztergomba vezényelték tábori kórházba. A háború után egy ideig Esztergomban maradt lelkészként.
1946 szeptemberétől Miskolcra, a megyei Szabadművelődési Felügyelőség titkárának nevezték ki, s ettől az időtől miskolci munkálkodása töretlen. 1947-ben megszerezte korábban félbemaradt tanári diplomáját. 1949 szeptemberétől a miskolci Kereskedelmi Iskola tanára lett, amely később a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola nevet vette fel. Az iskola igazgatójának 1967 augusztusában nevezték ki, és ezt a tisztet egészen 1979. december 31-én történt nyugdíjazásáig töltötte be. Tanárok, diákok, felnövekvő nemzedékek emlékeznek rá tisztelettel és megbecsüléssel.
A tanítás mellett a kultúrában és a művelődésben is igyekezett munkálkodni. A TIT egyik alapítója és titkára volt  1953-ban.
Munkássága hosszú évtizedekre meghatározta a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola mindennapjait éppen úgy, mint Miskolc Város művelődésének és kulturális életének gazdagítását. Számtalan előadást tartott és publikációt írt. Miskolc város történetének és kulturális életének az egyik legjobb ismerője. Ma 95 évesen is teljes szellemi frissességgel és nagy odaadással beszél erről a múltról. Évtizedek során át munkájának és erőfeszítéseinek megbecsüléseként díjak, címek és elismerések sokaságát kapta.

Városháza
Önkormányzat

Takács István

Miskolc Város Díszpolgára
2013. évi kitüntetett

A belgyógyász orvos és egyetemi tanár kiemelkedő hematológiai és onkológiai gyógyító munkáját, kutató, oktató, vezetői tevékenységét ismeri el a város a kitüntető címmel.