Egyéb hatósági ügyek

Egyéb hatósági ügyek

Breadcrumb node id lista: 
7952,7754,7766
Egyéb hatósági ügyek

Állattartás, állatvédelem

ÁLLATOK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló mód. 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza többek között az állat tartásának általános szabályait (4-5. §), az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára (6.-8/B. §), az állaton történő beavatkozás, az állat életének kioltására (9. §-12. §) vonatkozó előírásokat.

A törvény végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 13-17. §-a szabályozza továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

Ezen túl az állattartásra külön jogszabályok számos előírást tartalmaznak, mint például a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet, az élelmiszerlánc és hatósági felügyeletéről szóló mód. 2008. évi XLVI. tv., továbbá az állattenyésztésről szóló mód. 1993. évi CXIV. törvény.

A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló módosított 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet alapján a jegyző az állatok védelméről és kíméletéről szóló módosított 1998. évi XXVIII. törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megsértése esetén, az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet.

AZ INTÉZKEDÉSEK LEHETNEK

  • az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
  • az állattartással kapcsolatosan iratokba betekinthet,
  • az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat.
  • állatvédelmi bírságot szabhat ki
  • Nem kedvtelésből tartott állat tartása esetén képzésen való részvételre kötelezhet, tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet.

Továbbá a jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, a fentebb hivatkozott állatvédelmi törvény megsértése esetében az illetékes hatóságot intézkedésre hívhatja fel, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti, illetve végső soron az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

ÁLLATTARTÁSI ÜGYEK (EGYÉNI BEJELENTÉSEK KIVIZSGÁLÁSA)

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló módosított 24/2010.(VI.30.) számú rendelete Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/2012. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete alapján hatályát vesztette, így az állattartásra vonatkozó általános szabályozást az állatok védelméről és kíméletéről szóló mód. 1998. évi XXVIII. törvény, illetve ennek végrehajtására kiadott a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet adja.

A szabálytalan ebtartás, ebsétáltatás, harapás tekintetében szabálysértési eljárás lefolytatása lehet indokolt. Az eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalánál lehet kezdeményezni. (3530 Miskolc, Petőfi u. 23.)

Az állattartási ügyek egyediek, így formanyomtatvány nem áll a rendelkezésre.

BEJELENTÉSNEK MINIMÁLISAN TARTALMAZNIA KELL

  • bejelentő nevét, értesítési címét,
  • az állattartó (beazonosítását elősegítő) nevét, címét
  • a sérelmezett szabálytalan állattartás részletes leírását,
  • az állattartás helyének (beazonosítását elősegítő) pontos meghatározását
  • esetlegesen állat beazonosítását elősegítő adat(ot), pl.: eb esetén fajtája, neme, születési ideje, színe, hívóneve stb.

Állattartással kapcsolatos bejelentést írásos formában postai levél útján, elektronikus levél formájában, vagy személyesen megjelenés útján a polgármesteri hivatal központi ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

MÉHÉSZEKKEL, MÉHEK VÁNDOROLTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló mód. 2008. évi XLVI. törvény 18. § (6) bekezdése szerint a méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes szervnél.

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló mód. 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet 2. §-a szerint a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A rendelet 9. § (4) bekezdése szerint az önkormányzati jegyzője nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz., stb.) és a letelepedés idejét.

A rendelet 10. § (2) bekezdése szerint az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni.

A nyilvántartásba vett méhtartókat egyes a méheket veszélyeztető növényvédelmi tevékenységről (pl.: permetezés, szúnyogirtás, stb.) a hivatal munkatársai rövid úton tájékoztatják. A tartás gyakorlásánál figyelemmel kell lenni a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet előírásaira is, mely értelmében a méhészkedést - a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával szabad. Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élő sövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani. Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat méhek!” felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

VADKÁR, VADÁSZATI KÁR, VADBAN OKOZOTT KÁR ÜGYEK

vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló mód. 1996. évi LV. törvény 75.-81/A. §.-a szabályozza a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért való felelősség szabályait.

Vadkár: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Vadászati kár: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

Vad elpusztításával okozott kár: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A vadkár iránti kérelemhez szükséges az általános, 3.000.- Ft-os illetéket leróni.

A kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Telefon: 512-700

Papír alapon benyújtható űrlap

Elektronikus űrlap

Nyomtatványaink használatához szükség van az Általános nyomtatványkitöltő programra (ÁNYK).
Elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html
Egyéb hatósági ügyek

Hirdetmények kifüggesztése

A bíróságok, az önálló bírósági végrehajtók, az ügyészségek, a rendőrség, a közjegyző, illetve más hatóságok (pl. okmányiroda) a különböző ágazati jogszabályok alapján hirdetményt bocsátanak ki, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (amely a Miskolc, Városház tér 8. szám alatti hivatali épület III. udvar I. emeletén található15, 30 vagy 60 napos időtartamra kifüggesztésre kerül.

Egyéb hatósági ügyek

Fizető parkolással kapcsolatos panaszügyek

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a járművel történő díjköteles várakozás szabályairól szóló 26/2010. (VI. 30.) számú rendelete szerinti parkolással kapcsolatosan érkezett kérelmek, panasz ügyek intézése tartozik ezen ügycsoport közé.

A rendelt 1.§ (1) bekezdése szerint a rendelet területi hatálya Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén található helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől elzárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken kijelölt, és közúti jelzőtáblával megjelölt várakozási területekre terjed ki. A várakozási területeket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A rendelet 2.§-a szerint Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén a díjköteles várakozási közszolgáltatást az Ötv. 9.§ (5) bekezdésében meghatározott szervezet (a Régió Park Miskolc Kft. jogutódja), a MISKOLCI VÁROSGAZDA Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság biztosítja.

A rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint a fizető várakozási övezetben található várakozóhelyek várakozási célú igénybevételéért díjat kell fizetni. A díjtételeket, valamint a kapcsolódó díjakat, költségeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A rendelet 8.§ (10) bekezdése szerint a várakozási díj és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén az üzemeltető követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredő igények érvényesítése esetén a kötelezett lakóhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

A várakozási díj nem teljesítése esetén a követelését az üzemeltető bírósági eljárás során érvényesítheti, így erre figyelemmel az ilyen jellegű kérelmek, panaszok ügyében közigazgatási jogviszony nem jön létre, a jegyzőnek a kérelmek elbírálására nincs hatásköre.

A parkolási eseményekkel kapcsolatos panaszok, kifogások, ellentmondások kizárólag polgári peres eljárás során orvosolhatók.

Egyéb hatósági ügyek

Föld adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közzététele

Elővásárlási/haszonbérleti jog gyakorlása érdekében történő hirdetményi úton történő közlésre vonatkozó eljárás

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS HIRDETMÉNYI ÚTON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELE

Föld eladása esetén a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlat alapján egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton közölni kell.

A tulajdonosnak, mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére a felek aláírásától számított 8 napon belül kérelmet kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (továbbiakban Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet mellékletében megjelölt formanyomtatványon kell benyújtani.

A Fétv. 17. § (1) bekezdése szerint az adásvételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során aszerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.

Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 3.§ (1)-(3) bekezdése szerint ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az adásvételi szerződések, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidőmegállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására, vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való csatolására. A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha a) az eladó az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőn belül nem tett eleget, b) a közzétételi kérelem nem az eladótól származik. Ha a jegyző a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, erről a kérelemhez csatolt iratok visszaküldésével egyidejűleg értesíti az eladót, illetve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmezőt is.

A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő 15 napon belül a benyújtott eredeti adásvételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a Földforgalmi tv. 21.§ (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat – az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot -, és ezt a szerződéspéldányt függeszti ki. A jegyző a kifüggesztett adásvételi szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját, a közlés kezdő napját és a Földforgalmi törvény 21.§ (3) bekezdésében meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

Az eladó a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kifüggesztéséig írásban vonhatja vissza. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését követően érkezik be, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

A jegyző az adásvételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A hirdetményi úton történő közlés a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik a közzétételi kérelem beérkezését követő 15 napon belül. Ezzel egyidejűleg a jegyző a hirdetményi úton történő közlés tényéről elektronikus tájékoztatót tesz közzé a magyarorszag.hu kormányzati lapon.

A kifüggesztés időtartama 60 nap, az elővásárlásra jogosultak e 60 nap alatt tehetik meg adásvételi szerződést elfogadó, vagy az elővásárlási jogról lemondó jognyilatkozatukat. Az elővásárlási jogról történő lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult a határnapig nem nyilatkozik. Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át.

Az elfogadó nyilatkozat feltételei

  • legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,
  • meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, illetve ha az törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát,
  • tartalmaznia kell az előírt nyilatkozatokat,
  • csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, valamint
  • az elővásárlásra jogosultak sorrendjében elsőbbséget élvezők esetén, hogy e célból gyakorolják elővásárlási jogukat.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül az adásvételi szerződéseket, az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait és a jognyilatkozatokról készített iratjegyzéket megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából, vagy az eladó részére, amennyiben az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól.

HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS HIRDETMÉNYI ÚTON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELE

A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet mellékletében megjelölt formanyomtatványon.

Amennyiben a haszonbérleti szerződéshez térképi kimutatás is tartozik, azt a közzétételi kérelemhez a haszonbérleti szerződésekkel együtt csatolni kell.

Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát osztatlan közös tulajdonban álló föld képezi, és a szerződés szerint a haszonbérlet:

  1. a földrészlet területének egészére jött létre, vagy
  2. a földrészletnek csak egy meghatározott részére jött létre, de a Fétv. szerinti használati megosztásról szóló megállapodás alapján azt több tulajdonostárs adja haszonbérbe, a közzétételi kérelmet a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be.

A haszonbérleti szerződést három eredeti példányban kell benyújtani. A jegyző a haszonbérleti szerződést az előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Osztatlan közös tulajdonban álló föld haszonbérlete esetén: ha haszonbérleti szerződéseket mindegyik tulajdonostárssal külön-külön kötötték meg, csatolni kell

  • a haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve,
  • a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, azok kizárólag a haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében, és az őket megillető tulajdoni hányad tekintetében különböznek.

A közzétételi kérelmet a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be.

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Telefon: +36 46 512-700

Papír alapon benyújtható űrlap

Egyéb hatósági ügyek

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegésével kapcsolatos eljárás

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 35/2013. (X.1.) sz. önkormányzati rendeletben meghatározott jogsértések miatti közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása, közigazgatási bírsággal történő szankcionálása, a kiszabott közigazgatási bírság végrehajtása.

A rendeletben foglaltak betartását Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának erre feljogosított ügyintézője, valamint közterület-felügyelői végzik. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható.

ÜGYMENET

  • A Miskolci Önkormányzati Rendészet az ellenőrzésével feltárt jogsértések esetén eljárást kezdeményez, illetőleg bárki bejelentést tehet a hatósághoz.
  • Az adott jogsértés jellegétől függően a hatóság felhívással intézkedhet a jogellenes állapot megszüntetésére, megfelelő határidő megállapításával (amennyiben a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható.) A felhívásban közölt kötelezettség teljesítésével az ügy lezárul. A teljesítés elmulasztása esetén, valamint ha a felhívás alkalmazása kizárt, a közigazgatási hatósági eljárás megindítására és lefolytatására kerül sor.
    1. Eljárás megindításáról szóló értesítés
    2. Szükség esetén bizonyítási eljárás (meghallgatás, tárgyalás, szemle)
    3. Döntés (közigazgatási bírság kiszabása vagy eljárás megszüntetése)
  • Jogorvoslati kérelem esetén az ügy felterjesztése az elbírálásra jogosult szervhez
  • Részletfizetés iránti kérelem elbírálása
  • A jogerősen kiszabott pénzbírság végrehajtása

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

HATÓSÁGI OSZTÁLY

Telefon: (+36) 46/512-700; (+36) 46/512-800

Email: hatosag@miskolc.hu

Helyszín: 3525 Miskolc, Városház tér 8.

Egyéb hatósági ügyek

Termőföldek termőhelyi kataszterbe való felvételéről, a kataszter módosításáról hozott határozat hirdetményként való közzététele

A szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló mód. 2004. évi XVIII. törvény 3.§-a szabályozza ezen feladatkört az alábbiak szerint:

TERMŐHELYI KATASZTER

  1. 3.§ A borszőlő termőhelyi katasztere a termőhelyek egységes nyilvántartási rendszere, amely borszőlő termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt határrészek nyilvántartása külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon. A térképeken a környezeti tényezők alapján értékelt területeket (ökotópok) be kell határolni, és azonosító kódszámmal, valamint osztályjelöléssel kell ellátni.
  2. A borszőlő termőhelyi kataszterét e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt szerv vezeti (a továbbiakban: termőhelyi katasztert vezető szerv).
  3. A termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, vagy a kataszterből való törlés iránti kérelmet a termőhely szerint illetékes hegyközség hegybírójához kell benyújtani. A hegybíró a kérelmet véleményével továbbítja a termőhelyi katasztert vezető szervnek. A termőhelyi katasztert vezető szerv új kataszteri besorolásról, módosításról vagy törlésről az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakértő szakvéleménye alapján hoz döntést.
  4. A (3) bekezdés szerinti döntést nyilvánosan közzé kell tenni.
  5. Ha a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a termőhelyi kataszterben nyilvántartott területet érinti, a települési önkormányzat indokolt esetben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásban kezdeményezheti a termőhelyi kataszter módosítását, vagy a kataszterből történő törlést.
  6. Termőhelyi kataszterbe sorolás kezdeményezéséről a termőhelyi katasztert vezető szerv a termőhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjét értesíti. A jegyző a kezdeményezést a települési önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján vagy a helyi lapban nyilvánosan közzéteszi.
  7. Borszőlőültetvényt telepíteni csak termőhelyi kataszterbe sorolt területen lehet.

Összességében tehát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, honlapján a termőhelyi katasztert vezető szerv értesítését ki kell függeszteni, illetve meg kell jelentetni.

Egyéb hatósági ügyek

Talált tárgyak kezelése

A talált dolgok tekintetében követendő eljárás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik. A Ptk. 5:55.§ (1) bekezdése értelmében a találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni.

A Ptk. 5:55.§ (2) bekezdése alapján a jegyzőhöz való beszolgáltatásakor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára, amiről a jegyző igazolást ad ki.

A talált dolog tulajdonosának megállapítását követően a jegyző a dolgot haladéktalanul átadja a jogosultnak. Amennyiben a dolog jogosultjának személye nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át a dolgot megőrzi, ez, ha idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára átadáskor igényt tartott - a találónak ki kell adni.

A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

Ha a jogosult a dologért az átadástól számított 3 hónap alatt nem jelentkezett és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított 1 éven belül nem jelentkezik.

A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

A személyazonosító igazolvány kiadásáról és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a talált személyazonosító igazolványt le kell adni a találás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki azt – a találásról felvett jegyzőkönyvvel együtt – haladéktalanul megküldi a találás helye szerint illetékes járási hivatalnak.

Telefon: +36 46 512-700

Egyéb hatósági ügyek

Szálláshelyek üzemeltetése szálláshely-üzemeltetési bejelentéssel kapcsolatos eljárás

szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló mód. 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet alapján a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője felé kell a szálláshely-üzemeltetési bejelentést benyújtani.

A RENDELET MEGHATÁROZZA A SZÁLLÁSHELY TÍPUSOKAT, MELY LEHET

  • szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,
  • panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz,
  • kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,
  • üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,
  • közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,
  • egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az a)-g) pont alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
  • falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

A SZÁLLÁSHELY-ÜZEMELTETÉS BEJELENTÉSBEN MEG KELL JELÖLNI (A RENDELET 6.§ (1) BEKEZDÉSE SZERINT)

  • a szálláshely-szolgáltató nevét, címét, illetve székhelyét,
  • a szálláshely-szolgáltató adóazonosító számát, statisztikai számjelét,
  • a szálláshely címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát
  • a szálláshely befogadóképességét:
    • a vendégszobák, továbbá - kemping esetén - területegységek száma, és
    • az ágyak száma,
  • a szálláshely használatának jogcímét,
  • a szálláshely elnevezését,
  • azt, hogy a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet mely szálláshelytípus tekintetében kívánja folytatni,
  • azt, hogy a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot előállítani, felhasználni vagy forgalomba hozni,
  • azt, ha a szálláshely-szolgáltató helyszíni szemle tartását kéri.

A BEJELENTÉSHEZ MELLÉKELNI KELL

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
  • haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
  • közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
  • 3000.-Ft-os illetékbélyeget.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben - az egyéb szálláshely kivételével - hatósági ellenőrzést lefolytató szakhatóság a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási    hivatala, a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében a tűzvédelmi hatóság, építésügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (kivéve, ha a szálláshelyre hat hónapon belül használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt kiadtak).

A jegyző az egyéb szálláshelyen történő szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást megküldi az érintett hatóság részére, ha annak feladat- és hatáskörét érinti. A hatóság ellenőrzés befejezését követő nyolc napon belül, annak eredményéről tájékoztatja a jegyzőt.

A szálláshely-szolgáltatónak az adatváltozást be kell jelentenie, melynek alapján a jegyző az adatokban történt változást a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely megszűnését a szolgáltató a megszűnést követő 8 napon belül köteles bejelenteni, melynek alapján a jegyző a szálláshelyet törli a nyilvántartásból

A SZÁLLÁSHELYRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ÉS HATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK MEGSÉRTÉSE ESETÉN A JEGYZŐ AZ ALÁBBI JOGKÖVETKEZMÉNYEKET ÁLLAPÍTHATJA MEG (14.§)

  1. a c)-e) pontokban meghatározott esetek kivételével - határidő tűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő állapot helyreállítására,
  2. ha a szálláshely-szolgáltató az a) pontban meghatározott határidő elteltével a jogsértést nem szünteti meg, illetve a jogszerű állapotot nem állítja helyre, arra ismételt határidő kitűzésével felszólítja a szolgáltatót és egyidejűleg pénzbírságot szab ki,
  3. ha a szálláshely nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, határidő kitűzésével felhívja a szálláshely-szolgáltatót a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására, és a jogsértő állapot megszüntetéséig, illetve a jogszerű állapot helyreállításáig, de legfeljebb kilencven napig elrendeli a szálláshely ideiglenes bezárását,
  4. azonnali hatállyal megtiltja a szálláshely nyilvántartásban nem szereplő szálláshely üzemeltetését és pénzbírságot szab ki,
  5. ha az ideiglenes bezárást követően a szálláshely-szolgáltató a megjelölt határidőn belül a jogsértő állapotot nem szünteti meg, vagy a szálláshely-szolgáltató egy éven belül ismételten olyan jogsértő magatartást tanúsít, amely miatt vele szemben a b) pont szerinti pénzbírságot kell kiszabni, elrendeli a szálláshely bezárását, egyidejűleg törli a szolgáltatót a nyilvántartásból.

AZ (1) BEKEZDÉS B) PONTJA SZERINTI PÉNZBÍRSÁG ÖSSZEGE

  1. szálloda esetében
    • legfeljebb 50 ágy befogadóképesség esetén 600 ezer Ft,
    • 51 és 100 ágy közötti befogadóképesség esetén 1 millió Ft,
    • 101 és 150 ágy közötti befogadóképesség esetén 1,5 millió Ft,
    • 151 és 200 ágy közötti befogadóképesség esetén 2 millió Ft,
    • 200 ágy befogadóképesség felett 2,5 millió Ft;
  2. panzió esetében 250 ezer Ft;
  3. kemping esetében
    • legfeljebb 20 lakóegység esetén 100 ezer Ft,
    • 21 és 50 közötti lakóegység esetén 200 ezer Ft,
    • 51 és 100 közötti lakóegység esetén 300 ezer Ft,
    • 100 lakóegység-kapacitás felett 400 ezer Ft;
  4. üdülőház esetében 50 ezer Ft;
  5. közösségi szálláshely esetében
    • legfeljebb 20 ágy befogadóképesség esetén 50 ezer Ft,
    • 21 ágy befogadóképesség felett 100 ezer Ft;
  6. egyéb szálláshely esetében 50 ezer Ft.

AZ (1) BEKEZDÉS D) PONTJA SZERINTI PÉNZBÍRSÁG ÖSSZEGE A (2) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGEK KÉTSZERESE

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szolgáltató köteles az adott naptári évre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek számáról és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról. Ezen adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni.

Az egyes szálláshelyek követelményeit a hivatkozott Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg

KÖVETELMÉNYEK SZÁLLÁSHELY-TÍPUSONKÉNT

1. Szálloda

1/A. Bejelentési követelmény

  1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett pedig recepció.
  2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben.
  3. Csomag- és értékmegőrző helyiség.
  4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción.
  5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben.
  6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a 3. ágytól ágyanként további 5 négyzetméter.
  7. A szállodai szobaegység berendezése:
    1. az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100200 cm),
    2. ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi),
    3. ruhásszekrény,
    4. asztal,
    5. bőröndtartó vagy bőröndtároló,
    6. papírkosár,
    7. sötétítőfüggöny vagy zsalu,
    8. a fürdőszobában: mosdó, tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló (ajánlott fedett), kéztörlő- vagy törülközőtartó, szappan, ágyanként fogmosó pohár.
  8. Az 1999. előtt épített szállodáknál a vizesblokkok száma: minden 10 ágy után egy közös emeleti vizesblokk és nemenként elkülönített WC, a szobákban hideg-meleg víz biztosított, ahol van kéztörlő vagy fürdőtörülköző, szappan, fogmosó poharak az ágyszámmal azonos mennyiségben.
  9. Közös WC: WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, a női WC-ben egészségügyi tasak is, kézmosó, higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).
  10. Közös fürdőben: zuhanyzófülke, mosdó, tükör, törülközőtartó, ruhafogas, fedett szeméttároló.

1/B. Üzemeltetési követelmény

  1. 24 órás recepció vagy portaszolgálat.
  2. A szálloda tevékenységéért szakmailag felelős személy éjszaka is elérhető.
  3. A szobákban ágyazás naponta.
  4. A szobák és valamennyi mellékhelyiség napi takarítása.
  5. Textilváltás:
    1. ágynemű legalább egyszer hetente, új vendég esetén azonban - a vendég érkezése előtt - kötelező az ágyneműcsere,
    2. fürdőszobai textíliák: kéz- és fürdőtörülköző kétnaponta, illetve a vendég kívánsága szerint.
  6. Üzenetközvetítés, ébresztés.
  7. Étel-, italkínálat: legalább kontinentál reggeli 10 óráig.

2. Panzió

2/A. Bejelentési követelmény

  1. Közös helyiség.
  2. Nyilvános vagy a vendégek részére hozzáférhető telefon.
  3. A szoba nagysága:
    1. egyágyas: legalább 8 négyzetméter és zuhanyozó,
    2. két- vagy háromágyas: legalább 12 négyzetméter és zuhanyozó, és a 3. ágytól ágyanként további 4 négyzetméter.
  4. A szoba berendezése:
    1. az ágyméret legalább 80x190 cm,
    2. zuhanyozóban: tükör, piperepolc, törülközőtartó, elektromos csatlakozó, szeméttároló, kéztörlő- vagy törülközőtartó, WC,
    3. minden olyan szobában, amelyhez nem tartozik fürdőszoba, hideg-meleg vizes mosdókagyló, kéztörlő.
  5. Az 1999 előtt épített panzióban közös WC: 12 ágyanként WC, a WC-ben mosdó, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó WC-papírral, kézmosási és higiénikus kézszárítási lehetőség (papírtörlő vagy meleg levegővel szárítás).

2/B. Üzemeltetési követelmény

  1. 24 órás ügyeleti szolgáltatás és csomagmegőrzés.
  2. A szobákban ágyazás naponta.
  3. A szobák és a mellékhelyiségek naponkénti takarítása.
  4. Törülközőcsere legalább 3 naponta.
  5. Csomagolt vagy adagolós folyékony szappan biztosítása.
  6. Étel-, italkínálat: legalább reggeli szolgáltatás helyben vagy a panzió közvetlen közelében.

3. Kemping

3/A. Bejelentési követelmény

  1. A terület bekerített és pormentes, a csapadékvíz elvezetése megoldott, gépjárművel való közlekedésre alkalmas belső utak és az egész területen közvilágítás van.
  2. Legalább segélyhívó telefon áll a vendégek rendelkezésére.
  3. Egy területegység nagysága átlagosan legalább 40 négyzetméter.
  4. Nemenként elkülönített
    1. hideg-meleg vizes zuhanyzó és mosdó: mosdókagylónként polccal, tükörrel és elektromos csatlakozó,
    2. vízöblítéses WC kefével és -tartóval, WC-papírtartóval és papírral, és kézmosási lehetőséggel.
  5. A vendégek részére fedett helyiségben főző-, mosó- és mosogatóhely.
  6. Hulladék(szemét-)gyűjtők, melyek rendszeres ürítése/kezelése megoldott.
  7. A 4-5. pontban megjelölt tisztálkodási, mosási, főzési és egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk követelményei minden 250 fő (egy területegységre átlagosan 2,5 fővel számolva) után (ha a kemping területén üdülőházban is nyújtanak szálláshely-szolgáltatást, az üdülőházban elszállásolható vendégszámot az alábbi követelmények meghatározása során a számításnál figyelmen kívül kell hagyni azon tételek vonatkozásában, amelyek az üdülőházban rendelkezésre állnak):​

    Mosdó 4 db

    ebből: meleg vizes 2

    Zuhanyfülke 4

    ebből: meleg vizes 2

    WC csésze 7

    piszoár 1

    Mosogató 1

    ebből: meleg vizes 1

    Mosómedence 1

    ebből: meleg vizes 1

    Főzőhely 1

    Kémiai WC kiöntő 1

  8. Egész éves üzemelés esetén a fűtési időszakban a 4-5. pontban leírt szolgáltatások fűtött helyiségben biztosítottak.

3/B. Üzemeltetési követelmény

  1. 24 órás recepció/portaszolgálat.
  2. A közös helyiségek és a kemping közterületeinek naponkénti takarítása.

4. Üdülőház

4/A. Bejelentési követelmény

  1. Az üdülőház helyiségei:
    1. egy vagy két hálószoba, szobánként legfeljebb 4 fekvőhellyel,
    2. konyha felszerelve főzőlappal, mosogatóval, edényekkel, asztallal, székekkel, hűtőszekrénnyel,
    3. fürdőszoba fürdőkáddal vagy zuhannyal, csúszásgátlóval, törölközővel és fürdőlepedővel,
    4. WC külön vagy a fürdőszobában WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, egészségügyi tasakkal.
  2. A fürdőszobával nem rendelkező üdülőházak esetén nemenként elkülönített hideg-meleg vizes közös zuhanyozó és WC.

4/B. Üzemeltetési követelmény

  1. 24 órás recepció/portaszolgálat.
  2. Az üdülőház takarítása hetenként, az új vendégek érkezése előtt minden esetben.
  3. A közös helyiségek takarítása naponként.

5. Közösségi szálláshely

5/A. Bejelentési követelmény

  1. Nemek szerint elkülönített hálóhelyiségek külön bejárattal.
  2. Ágyanként legalább 4 m2 alapterület vagy személyenként 5 m3/fő légtér áll rendelkezésre. Az ágyak mérete legalább 80190 cm és az ágyak közötti távolság legalább 75 cm. Emeletes ágy használata megengedett. Az ágyakon ágybetét van, ágynemű biztosítása nem kötelező.
  3. A szobában csomagtárolási lehetőség.
  4. Nemenként elkülönített mosdási vagy zuhanyozási lehetőség meleg vízzel, és 10 főként, nemenként elkülönített WC. A közös mosdóhelyiségekben szappan és kézszárító.
  5. A vendégek által használható telefon.
  6. A vendégek részére közös fedett helyiség és/vagy a szabadban közös terület.
  7. Főző-étkezőhelyiség főzőlappal, mosogatóval, asztallal, székekkel.

5/B. Üzemeltetési követelmény

  1. Nyitvatartási időszakban recepciószolgálat vagy ügyelet.
  2. Nyitvatartási időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.
  3. A hálóhelyiségek és közös helyiségek takarítása legalább kétnaponként.
  4. Csomagmegőrzés.

6. Egyéb szálláshely

6/A. Bejelentési követelmény

  1. A szoba nagysága:
    1. egyágyas: legalább 8 négyzetméter,
    2. két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter,
    3. legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.
  2. Vizesblokk: a vendégek számára elkülönített fürdőszoba/zuhanyozó vagy mosdó, WC, WC-kefe tartóval, WC-papírtartó papírral, higiéniai hulladéktárolóval.
  3. Kávékonyha: kávé-, tea főzésére, reggeli jellegű ételek készítésére alkalmas berendezéssel (főzőlap, mosogató, asztal, szék) és felszereléssel (edények), a vendégek számára elkülönített hűtőszekrény használattal.

6/B. Üzemeltetési követelmény

  1. Ügyelet: a szállásadó vagy megbízottja a helyszínen vagy ügyeleti telefonszám megadásával biztosítja.
  2. A helyszíni ügyeleti időszakon kívül a vendégek számára belépés biztosítása.
  3. Takarítás:
    1. vendégszoba legalább hetente egyszer, ágyneműhuzat- és törülközőcserével egyidejűleg. (ágynemű: 1 db paplan, 1 db párna személyenként, törülköző: 1 db kéztörlő, 1 db nagyméretű törülköző személyenként), az új vendégek érkezése előtt minden esetben,
    2. a közösen használt helyiségek takarítása mindennap.

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Telefon: 512-700

Papír alapon benyújtható űrlap

Elektronikus űrlap

Nyomtatványaink használatához szükség van az Általános nyomtatványkitöltő programra (ÁNYK).
Elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html
Egyéb hatósági ügyek

Piacok fenntartóinak, vásárok rendezőinek, bevásárlóközpontok üzemeltetőinek nyilvántartásba vétele, hatósági ellenőrzése

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló mód. 55/2009.(III.13.) Korm. rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint a vásárokon, piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységre. Nem tartozik a rendelet hatálya alá a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenység.

A vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely a vásár rendezése, helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.

Az egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadó képességű vásár, piac, bevásárlóközpont, továbbá a szabadtéren tartott vásár, piac esetében, amennyiben az egyidejűleg résztvevők létszáma az 1000 főt várhatóan meghaladja, a vásár, piac, bevásárlóközpont üzemeltetője köteles az emberek életét, egészségét és környezetét, anyagi értékeit súlyosan veszélyeztető vagy károsító esemény bekövetkeztére vonatkozó biztonsági tervet készíteni. Ha a vásár, piac biztonságát veszély fenyegeti, az üzemeltető a vásár, piac működését felfüggeszti.

A BIZTONSÁGI TERV TARTALMAZZA

  • a vásár, piac, bevásárlóközpont helyszínének baleset, elemi csapás, közveszéllyel fenyegetés, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
  • szabadtéri vásár, piac esetén az időjárás változásának folyamatos nyomon követésének kötelezettségét.

A vásár rendezését, piac tartását a vásár, piac helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

A VÁSÁR-, ILLETVE PIACÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEMBEN MEG KELL JELÖLNI, ILLETVE CSATOLNI KELL

  • 3000.-Ft összegű illetékbélyeget,
  • a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
  • a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát;
  • az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik;
  • a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét;
  • a vásár, piac címét, helyrajzi számát;
  • a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, - feltöltési útvonalak kijelölésével;
  • a terület használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet, stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt;
  • a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét;
  • a vásár, piac működésének rendjét;
  • élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.

Az engedélyezési eljárásban, a rendelet értelmében a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében, valamint az élelmiszer vagy állat vásári értékesítése esetén az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében a megyei kormányhivatal szakhatóságként kerül megkeresésre.

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni, a jegyző a változást a nyilvántartásba bejegyzi.

A BEVÁSÁRLÓKÖZPONT ÜZEMELTETÉSÉRE IRÁNYULÓ BEJELENTÉST A BEVÁSÁRLÓKÖZPONT HELYE SZERINTI JEGYZŐ FELÉ KELL BENYÚJTANI, AMELY BEJELENTÉS TARTALMAZZA

  • a fenntartó nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  • a fenntartó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  • az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  • a bevásárlóközpont elnevezését,
  • a bevásárlóközpont címét, az ingatlan helyrajzi számát,
  • a területhasználatának jogcímét,
  • a bevásárlóközpont nyitvatartási, üzemeltetési idejét,
  • az üzletek, más elárusítóhelyek számát.

A jegyző a bevásárlóközpontot nyilvántartásba veszi, majd a bejelentés másolatát ezt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság, illetve a rendőrkapitányság részére.

A bevásárlóközpont fenntartója a bejelentés adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki az adatváltozást a nyilvántartáson átvezeti.

A HELYI TERMELŐI PIAC ÜZEMELTETÉSÉRE IRÁNYULÓ SZÁNDÉKOT A FENNTARTÓNAK A PIAC HELYE SZERINTI JEGYZŐ FELÉ KELL BEJELENTENI, AMELY BEJELENTÉS TARTALMAZZA

  • a fenntartó nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  • a fenntartó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát,
  • az üzemeltető nevét, címét, székhelyét,
  • elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,
  • a helyi termelői piac címét, helyrajzi számát,
  • a területhasználatának jogcímét,
  • a piac nyitva tartási idejét.

A jegyző a helyi termelői piacot nyilvántartásba veszi, majd a bejelentés másolatát ezt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi a fővárosi és megyei Kormányhivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró Járási Hivatal, a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal, az illetékes rendőrkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére.

A helyi termelői piac fenntartója a bejelentés adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek, aki az adatváltozást a nyilvántartáson átvezeti.

A vásár, piac, illetve bevásárlóközpont megszűnését a szolgáltatási törvény előírásai alapján be kell jelenteni a jegyző felé.

A vásárok és piacok, valamint a bevásárlóközpontok üzemeltetésére a rendeletben előírt feltételek meglétét a jegyző ellenőrzi.

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Telefon: 512-700

Papír alapon benyújtható űrlap

Elektronikus űrlap

Nyomtatványaink használatához szükség van az Általános nyomtatványkitöltő programra (ÁNYK).
Elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html
Egyéb hatósági ügyek

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás engedélyezési eljárása

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló mód. 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerint a nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében közösségi elhelyezést biztosító, legalább 6 férőhellyel rendelkező létesítmények (a továbbiakban: szálláshelyek) üzemeltetőit (szolgáltatóit) a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyző nyilvántartásba veszi.

Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely

  • az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely, valamint
  • az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett:
  • sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység,
  • szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által nem gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében üzemeltetett egyházi intézményi szállás.

A rendelet 1. számú melléklet szerinti nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények

  • I. Üdülő (Altípusa: Üdülő, Gyermeküdülő, Villa)
  • II. Gyermek- és ifjúsági tábor (Altípusa: Gyermek- és ifjúsági tábor, Telepített sátortábor)
  • III. Nomád táborhely
  • IV. Hegyi menedékház (Altípusa: Turistaház, Kulcsosház, Matracszállás)
  • V. Bivakszállás (Altípusa: Bivakszállás, Téliesített bivakszállás)
  • VI. Pihenőház (Altípusa: Munkásszállás, vendégszállás)
  • VII. Diákotthon, kollégium

A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat. Ha a nyilvántartásba vételi kérelmet jogerősen elutasítják, a szolgáltatást meg kell szüntetni.

A jegyző a szolgáltató a hatósági nyilvántartásba felveszi, ha a kérelem megfelel a rendelet 14/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és a jegyző az ellenőrzése során nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek miatt a nyilvántartásból való törlésnek lenne helye, feltéve, hogy az ellenőrzést a nyilvántartásba vételt megelőzően lefolytatta.

A hatósági nyilvántartásban szereplő adatairól a szolgáltató tevékenységre való jogosultság igazolására a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a szolgáltató részére hatósági igazolványt állít ki.

Üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház, kulcsosház, valamint pihenőház esetén a jegyző a nyilvántartásba vételről értesíti a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalát, a tűzoltó-parancsnokságot, az építésügyi hatóságot, valamint külterületen vagy természetvédelmi oltalom alatt álló belterületen lévő szálláshely esetén az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóságot a vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése céljából. A hatóság az ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről értesíti a jegyzőt.

A szolgáltató a hatósági nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást nyolc napon belül köteles bejelenti a jegyzőnek. A szolgáltató a tevékenység megszűnését köteles bejelenteni a jegyző felé, aki a szolgáltatót ez esetben törli a nyilvántartásból.

A rendelet 18.§ (1) bekezdése szerint a vendég szolgáltatással kapcsolatos írásbeli észrevételeinek, panaszának közlésére a szolgáltató - az alkalmi szálláshely és a nomád táborhely kivételével - köteles vásárlók könyvét rendszeresíteni. A vásárlók könyvét a használatbavétel előtt a jegyző hitelesíti, melyben fel kell tüntetni a megnyitás időpontját.

Az eljárás díját, 3.000.-Ft illetéket a nyilvántartásba vétel iránti kérelmen kell leróni. A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a szálláshelyek besorolási és minősítési követelményeit.

SZÜKSÉGES MELLÉKLETEK

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben fel kell tüntetni, illetve a kérelemhez csatolni kell:

  • szolgáltató nevét, címét, statisztikai számjelét,
  • a szálláshely megnevezését, címét, típusát (altípusát),
  • a szálláshely minősítését,
  • azt az okiratot, amely igazolja, hogy a szolgáltató a szolgáltatás nyújtására jogosult,
  • a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot,
  • az igénybe vehető szobák és férőhelyek (hálóhelyiségek és fekvőhelyek) számát, diákotthon, kollégium esetén kizárólag azokat a férőhelyeket kell feltüntetni, amelyeken a szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást kíván nyújtani,
  • a szálláshely állandó jelleggel, idény jelleggel vagy eseti jelleggel való nyitva tartásának, a szálláshely állandó felügyelettel vagy anélkül történő üzemeltetésének, továbbá a szálláshely-szolgáltatás kiegészítő, illetve melléktevékenységként való nyújtásának tényét,
  • a szolgáltatás megkezdésének időpontját.

Kérelem a központi ügyfélszolgálaton adható le.

Telefon: 512-700

Papír alapon benyújtható űrlap

Elektronikus űrlap

Nyomtatványaink használatához szükség van az Általános nyomtatványkitöltő programra (ÁNYK).
Elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html