Sikereink

A marketing fővárosa 2017

A Magyar Marketing Szövetség versenyén Miskolc kapta meg a „Marketing fővárosa 2017” címet, melyet mindig a legtöbb „Városmarketing gyémántot” elnyerő településnek ítélnek oda, mellyel a zsűri a városmarketing-munka szakmaiságát, hatékonyságát és hatásosságát ismeri el. Miskolc hét különböző programjáért is kapott gyémántot, többek között a Herman Ottó Múzeum híres táncos videójáért, a város imázskiadványaiért és imázsfilmjéért, a Termelői Nap, a Miskolc Sarkok és Miskolc Vendégasztal rendezvényeiért, valamint az október 23-i megemlékezésekért.

Green City 2011

Miskolc az első magyarországi város, mely csatlakozott a Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalomhoz, melynek alapelvei mentén fogalmazza meg jövőképét, városfejlesztési stratégiáját és konkrét intézkedéseit. Miskolc 2011-ben kötelezte el magát amellett, hogy „zöld város” legyen. A város elindult a fenntarthatóság felé vezető úton: elkészíttette Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, valamint főterét, a Szent István teret a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft.-vel együttműködve, a fenntarthatóság fogalomkörét szociális, gazdasági és környezeti síkon is értelmezve tervezi újra. A szándéknyilatkozat szerint Miskolc Megyei Jogú Város kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Green City Mozgalom alapelveit, a Milánói Zöld Chartában foglalt pontokat, illetve minden, a várost érintő fejlesztés elindításában és végrehajtásában alkalmazza a Green City akkreditációs pontrendszert.

Az együttműködés célja a Zöld város alapelvek célkitűzéseinek megvalósítása, azaz:

• a város visszakapcsolása az ökoszisztémába, azaz élhetőbb és fenntarthatóbb város létrehozása;
• fenntartható, környezetbarát környezetkultúra kialakítása;
• integritás, azaz a természet ingyenes szolgáltatásainak optimumon való kihasználása;
• interdiszciplinaritás, azaz a zöld szakma teljes vertikuma, s az érintett társszakmák és képviselőik bevonása.

Értékgazdag Település 2010

Miskolc kategóriájában és a közönségszavazásban is az első helyen végzett, ezzel megnyerte az Értékgazdag Település címet 2010-ben. Kiemelt értéke volt a pályázatnak a benyújtott értékmentő és értékteremtő program is. Miskolcon példaértékűen igyekszik elősegíteni az önkormányzat, hogy az emberek mindennapjaiba beépüljön az értékközpontú, felelős gondolkodás és az értékteremtő tevékenység.

A Kultúra Magyar Városa 2008

A "Kultúra Magyar Városa” cím elnyerésére 2005 óta lehet pályázni, évente egy alkalommal. A pályázóknál elsősorban a városok által eddig elért kulturális szintet és eredményeket értékeli a bíráló bizottság. Fontos szempontként veszik figyelembe a város adottságait, kulturális aktivitását, a városfejlesztési tervek kulturális elemeit, az ezzel kapcsolatos beruházásokat, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepét és teljesítményét, a város külső-belső kapcsolatait, kulturális turisztikai helyzetképét (pl. fesztiválokat, kulturális turisztikai programokat), a turisztikai infrastruktúra meglétét, állapotát, valamint a fenntartható fejlesztéseket. A pályázati kiírás nagy hangsúlyt helyez az önkormányzatok közötti együttműködésnek a kulturális életben való megjelenésére, kistérségi, regionális kultúraszervező szerepének szélesítésére. Különös figyelmet kapott a kultúra gazdasági életet élénkítő (tőkevonzó), valamint foglalkoztatási szerepe, ezen belül is a kulturális turizmus terén elért eredmények, turisztikai vonzerőt jelentő kulturális rendezvények megismerése, új lehetőségek feltárása. Miskolc az elmúlt években számos jelentős eredményt köszönhetett a kultúrának. A kulturális terület kiemelt támogatása kapcsán megvalósult pozitív imázs váltás segítette Miskolc céljainak megvalósulását, ezáltal felzárkózott a nagy kulturális tradíciókkal rendelkező magyar városok mellé.

A film magyar fővárosa

A Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, más néven Jameson CineFest Magyarország vezető filmfesztiválja, mely első alkalommal 2004 szeptemberében került megrendezésre. Mára már nem csupán hazai tekintetben népszerű, hanem közép-európai mércével mérve is nagy elismerésnek örvend. A rendezvény elsődleges célja, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a 35 éven aluli filmeseknek nagyjátékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, animációs film és évente egy-egy speciális kategóriában. A filmvetítéseket számos érdekes program és koncert kíséri. A kerekasztal-beszélgetések során filmkritikusok, producerek, rendezők, színészek, forgatókönyvírók, szakmai és kormányzati szervezetek képviselői találkoznak egymással.

A grafika magyar fővárosa

A hatvanas évektől kezdve, Miskolc nagyvárossá válása során – itt élő vagy ide kapcsolódó – kiemelkedő tehetségű művészek kezdeményezésére vált országosan is fontossá a zenei, az építészeti és a grafikai műhely. Ez utóbbi kezdeményezője a krakkói tanulmányok után 1955-ben Miskolcon letelepedő Feledy Gyula, aki révén az addig főleg festőhallgatókat befogadó Alkotóház felszerelése a rézkarc és a litográfia eszközeivel bővült, s aki révén a kor legkiválóbb grafikusművészei keresték a lehetőséget, hogy minél több időt Miskolcon tölthessenek. Kondor Bélával, Feledyvel, Lenkey Zoltánnal, Pásztor Gáborral, Pető Jánossal, Reich Károllyal, Rékassy Csabával, Würtz Ádámmal erősödött meg a hatvanas években a magyar grafikai művészet, amely elsősorban a narratív, illusztratív ábrázolás területén alkotott nagyot, és amely egyértelműen Miskolchoz kapcsolódott. A grafika a lehető legtágabb értelemben kapcsolódott a városhoz. Itt indult a Rajzok kiállítás sorozat, amelyből azután a salgótarjáni rajz biennále sarjadt. A József Attila Könyvtár kiállítóterme Fejér Ernő szervezésében a könyvillusztrációval foglalkozott. És mindenekelőtt itt indult útjára 1961-ben Országos Grafikai Biennále, amely a műfajbiennálék sorában hazánkban a legrégebbi, s amely az alapvető elképzeléseket megtartva, de a művészet változó fogalmát és gyakorlatát nyomon követve, megújulva, Triennále formában máig gyűjti rendszeresen egybe a sokszorosított művészet hazai csúcsteljesítményeit.

Az opera fővárosa

A Bartók Plusz Operafesztivált (2012-ig "Bartók + ... Miskolci Nemzetközi Operafesztivál" néven) azzal a céllal alapították az ezredfordulón, hogy Miskolcot és a térséget bekapcsolja a nemzetközi zenei élet vérkeringésébe. Az operafesztivál néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot. A rendezvényt a legmeghatározóbb Bartók-fesztiválként tartják számon, amely élvezi a Bartók-örökösök támogatását is. A fesztiválon a kezdetektől világjáró magyar művészek és nemzetközi operasztárok lépnek föl, és Kelet-Közép-Európa szinte valamennyi jelentős operatársulata bemutatkozott már. A Bartók Plusz Operafesztivál kiemelt feladata Bartók Béla életművének ápolása. Színpadi és zenekari műveinek bemutatása a fesztivál programjának állandó része.